Az egészséges emberi szem kb. 160 színárnyalatot tud megkülönböztetni.
A színvakság a rendellenes színlátás egyik fajtája, amikor a páciens képtelen megkülönböztetni a színeket.
A retina kétféle [fotoreceptor]?t tartalmaz: a csapokat, amelyek a színlátásért felelősek, és a pálcikákat, amelyek a szürkületi, a fekete-fehér látásunkért felelősek.
A fényérzékelő sejtek közül tehát a [csap]?ok szolgálják a színlátást. Három tipusa van a csapoknak, amelyek mindegyike az alapszinek (zöld, vörös, kék) egyikére érzékeny. A színvak ember ideghártyájából hiányzik az egyik csap, így az egyik alapszínt egyáltalán nem látja. Totális színvakságról akkor beszélünk, amikor valamennyi csap hiányzik, ezáltal színlátás egyáltalán nincs, ráadásul a látásélesség is csökken.
A színvakság egyik válfaja a színtévesztés, amikor az egyik alapszín észlelésével van gond. Leggyakrabban a zöld és a vörös színeket keverik össze a színtévesztők. Ezt színszűrővel ellátott szemüveg vagy kontaktlencse viselésével lehet korrigálni, az egyes csapok hiánya okozta színvakságot azonban nem lehet kiküszöbölni.
A színvakság genetikai úton öröklődő génhiba, amit a születendő gyermekre az édesanyja örökít. Gyakrabban öröklődik fiúkra, mert a gént az X kromoszóma hordozza, és ebből a fiúknak csak egy van, míg a lányoknak kettő, s ha az egyik X kromoszóma hordozza is a hibás gént, a másik korrigálja.
Így látja egy egészséges Így látja egy színvak