latin: insomnia (álmatlanság)
Álmatlanságnak nevezzük az elalvás és az átalvás nehezítettségét, valamint az olyan alvászavarokat, melyek következtében a beteg az alvást elégtelennek és nem pihentetőnek ítéli meg.
Az álmatlanság nem tipikusan betegség, hanem egy olyan tünet, melynek számos oka lehet. Ilyen például a szabálytalan alvás-ébrenléti szokások, testi betegségek, gyógyszerhasználat, túlzott alkoholfogyasztás, az érzelmi élet problémái és a stressz.
Gyakran szorongás, idegesség, depresszió vagy félelem áll a háttérben.
Lehetséges hosszú időn át tartó (krónikus) álmatlanság is, mely látszólag semmiféle testi betegséggel, gyógyszerszedéssel vagy -elvonással, illetve stresszel nem áll kapcsolatban.
A felnőttek körülbelül 10%-ának van krónikus alvászavara, és mintegy 50%-uk számol be esetenként előforduló inszomniáról.
Tünetek:
- nehéz elalvás
- gyakori felébredés éjszaka
- túl korai ébredés
Az érintett ingerlékenységről, nappali fáradtságról, és stressz helyzetben a koncentráló képesség vagy teljesítmény csökkenéséről számol be.
Diagnózis:
A diagnózis felállításakor az orvos figyelembe veszi az alvási szokásokat, a gyógyszerhasználatot (beleértve az alkoholfogyasztást és a droghasználatot is), a stressz és a testmozgás mértékét. Mivel valakinek kisebb az alvásigénye, az álmatlanság diagnózisa csak az egyéni igények figyelembevételével történhet.
Kezelése:
Az álmatlanság kezelése a kiváltó októl és a panaszok súlyosságától függ. Amennyiben más betegség következménye, az adott kórkép kezelésével az alvás is javulhat. A legtöbb inszomniás ember esetében egyszerű életmódbeli változtatásokkal, például rendszeres alvási szokások kialakításával javulást lehet elérni.
Amennyiben az alvászavar a személyt hétköznapi tevékenységében akadályozza, és közérzetét is rontja, jó hatás érhető el a legfeljebb egy héten keresztül, alkalmanként szedett altatókkal. A legtöbb ilyen szer receptköteles. A vénymentesen is kapható gyógyszerek közé tartozik az antihisztamin-hatású [difenhidramin]? és [doxilamin]?.
Ha az inszomnia hátterében érzelmi feszültség áll, ajánlottabb megoldás ér a stresszoldó kezelés, mint az altatók szedése. Álmatlanság és depresszió együttes fennállásakor kivizsgálás és a depresszió kezelése szükséges. A depresszió kezelése gyakran enyhíti a panaszokat, néhány antidepresszáns hatása révén közvetlenül is javítja az alvást.
Az álmatlanság kezelésére néha melatonint adnak, különösen időseknek, akiknek a melatonin szintjük gyakran alacsonyabb. A szer rövidtávon (legfeljebb néhány hétig) biztonságos, de hosszú távú alkalmazásával járó hatásai nem ismertek.