A stressz pszichológiai és fiziológiai válasz a bennünket ért eseményekre. Vélt vagy valós, fizikai vagy érzelmi veszély a testben azonnal reakciót vált ki.
Okai:
A szervezet reakciója a stresszre az úgynevezett általános alkalmazkodási szindróma, melynek során jellegzetes tünetek tapasztalhatóak és meghatározott biokémiai folyamatok zajlanak le a szervezetben.
Ennek három, jól elkülöníthető fázisa van a reakciók szintjén:
- Az első fázis az úgynevezett alarm reakció (vészreakció), melynek során beindul a test természetes védekező mechanizmusa: az izmok megfeszülnek, a szív gyorsabban ver, a légzésszám felgyorsul, pupillák kitágulnak.
- A második fázis a stresszhez való hozzászokás (adaptálódás).
Ha a stressz oka nem szűnik meg, az adaptálódás a test válasza hosszú távú védekezésként.
Jelei: magas vérnyomás, magas vércukorszint.
Ebben a szakaszban a test védekező mechanizmusának túlhasználtsága miatt esetlegesen betegség alakulhat ki. - A harmadik fázis során jelentkezik a kimerültség.
Kifogynak az energia és immun tartalékok. A vércukorszint jelentősen lecsökken, a stressz tolerancia is lecsökken és előrehaladott mentális és fizikai kimerültség, betegség következik be.
Tünetek:
Ha a stressz nem szűnik, vagy a stressz okát nem lehet megszüntetni, vagy akár egyszerre több stresszhelyzet is fennáll, akkor kell felismerni ezeket a jeleket melyeket szervezetünk ad.
A stressz okozta a kezdeti tünetek:
- Vércukorszint hirtelen változása (alacsony, magas)
- Hirtelen, számottevő testsúlyváltozás,
- Vérnyomás problémák (alacsony, magas, ingadozó)
- Ismétlődő, gyakori megfázások, influenza, más fertőzések
- Türelmetlenség, ingerlékenység
- Fáradtság, alvászavar
- Körömrágás, fogcsikorgatás, hajhullás
- Ideges beszéd, más beszéd nehézség
- Fejfájás, izomfájdalmak, mellkasi fájdalom, menstruációs problémák
- Társas élettől való visszavonulás, elszigeteltség.
A nem kezelt korai tünetek tartós stressz esetén állandósulhatnak, intenzitásuk fokozódhat, tovább súlyosbodhatnak illetve egyéb tünetek is kialakulhatnak:
- Fizikai tünetek:
izomfeszülés, gyakori émelygés, hányás, gyakori hasmenés vagy székrekedés, fokozott [izzadás]? vagy hideg kéz-láb, remegés, rángatózás, [dadogás]? vagy egyéb [beszédzavar]?ok. - Az érzelmekben látható jelek, tünetek:
Irritáltság, ellenségeskedés, aggódás - szorongás, türelmetlenség, dühkitörések, csökkent érdeklődés, csökkent kezdeményező készség, sírásra való hajlam, másokkal szembeni megnőtt kritikai hajlam, önleértékelés. - Stressz tünetei a viselkedésben:
Élvezeti szerek megnőtt fogyasztása, agresszív tartalmú viselkedés, beszéd ,figyelmetlenség, gondatlanság, balesetezési hajlam, kényszeres viselkedések, ideges nevetés. - Kognitív tünetek:
Feledékenység, percepciós (észlelési) zavarok, a figyelem terjedelmének és intenzitásának csökkenése, percepciós (észlelési) zavarok, a gondolkodási folyamat rendezetlensége, az események negatív értékelése, csökkent vagy túlzott fantázia élet, koncentráció hiány, a tudati kontroll hiánya vagy túlzott kontroll, csökkent gondolati teljesítmény.
Kezelése:
A barátok, ismerősök és a család számos módon jelentenek támaszt. Felvilágosításokat és tanácsokat adnak, társaságot nyújtanak, és elvonják figyelmünket a szorongásról.
A természetgyógyászat körébe tartozó [kineziológia]? segít a tartósan fennálló stresszhelyzet, feszült állapot, félelem, szorongás, kommunikációs problémák kezelésében.
Hatékony stratégiák:
- Mozgás
Hatékony stressz kezelési mód a sportolás, sétálás, vagy bármilyen típusú mozgás.
Mozgáskor a stressz által termelődött hormonok hatásai értelmet nyernek. - Gyógynövények
A kamillatea remek gyulladásgátló és egyben enyhe nyugtató- és idegerősítő hatású is. Ezért egy-egy pohár kamillatea jótékony hatású, különösen este, lefekvés előtt.
A levendula virága a fürdővízbe téve fejtheti ki hatását.
A citromfű szintén nyugtató hatású.
A ginzeng a mellékvesére kifejtett hatása révén segíti a szervezet stresszel szembeni ellenállását. - Állattartás
A háziállatok tartása, a természet közelsége sokaknak segít a stressz leküzdésében. - Masszázs
A masszázs jót tesz a stressz, fejfájás, nyak-, hát- és válltájon jelentkező izommerevség esetén, felpezsdíti a nyirokkeringést. Akár szakértő, akár hozzátartozó végzi, pozitív hatása vitathatatlan. - Alvás
Egyértelműen igazolt tény, hogy az éjszakai pihenés alatt stresszek oldódnak fel. A stressz mérhető jellemzője a vér stresszhormonjának (kortizon) a szintje.
A mély, nyugodt éjszaki alváshoz hasonló állapotot el lehet érni relaxációs technikákkal is. - A progresszív relaxáció módszere
Jacobson módszere az izomzat áthangolásával éri el a nyugalmi állapotot. Az első szakaszban az izomlazítás kontrollja történik. Ilyenkor az izmokat először meg kell feszíteni, így az ellazulást könnyebb átélni. A második szakaszban azt tapasztalják meg, hogy különböző mozgásoknál mekkora mértékű az izomfeszítés. A harmadik szakaszban azt tudatosul, hogy a különféle érzelmi állapotokhoz milyen és mekkora izomfeszülés társul. A módszer eredményeképpen megszűnnek a testi tünetek, nő a testi-lelki folyamatok önkontrollja. - Autogén tréning
Egy másik ismert és népszerű eljárás az autogén tréning. A tréning az autoszuggesztió módszerén alapul: a tudatos koncentráció révén mély ellazulás érhető el. Egyszerű mondatokat ismételgetve célzottan kell megszólítani a különböző testrészeket.
A gyakorlatokat képzett szakember (pszichológus, pszichoterapeuta) vezetésével, többnyire csoportban, kb. 20 alkalom alatt lehet elsajátítani, de több hónap otthoni rendszeres gyakorlás után várható az eredmény (nyugodtabb lét, a testi tünetek csökkenése, a harmonikusabb emberi kapcsoltok ). - Kognitív eljárások
A kognitív viselkedésterápia abban próbál meg segíteni, hogy az emberek azonosítsák az olyanfajta stresszkeltő helyzeteket, amelyek fiziológiai tüneteiket okozzák, és hogy megváltoztassák azokat a módszereket, amelyekkel megküzdenek ezekkel a helyzetekkel. A biofeedback, a relaxációs tréning és a kognitív viselkedésterápia hasznosnak bizonyult abban, hogy segítsen az embereknek a stresszre adott fiziológiai válaszok kontrollálásában.