Edward Jenner (Berkeley, Gloucestershire, 1749. május 17.-ugyanott, 1823. január 26.) Angol sebész, a himlő elleni oltás felfedezője.
Falusi lelkész fia volt, az elemi iskolát követően szerzett alapos gyakorlati, illetve felületes elméleti ismereteket egy helyi kirurgus segédjeként. 1773-ban szerezte meg orvosi diplomáját.
Tanárainak legfontosabb tanácsa az volt: ne spekulálj, próbáld ki.
Fiatal kora óta izgatta a kor legrettegettebb betegsége, a himlő. A kórt majdnem mindenki elkapta, a súlyosabb esetek fele halállal végződött, a túlélők pedig egy életre elcsúfultak.
1796-ban Edward Jenner figyelemre méltó felfedezést tett, miszerint a tehénhimlő vírust a bőrre karcolva védettséget ad halálosabb feketehimlő ellen. Egy James Phipps nevű fiúnak napokig adagolta a tehénhimlő hólyagjaiból származó váladékot, azaz tehénhimlővel fertőzte meg, aki viszont pár nap alatt sikeresen fel is gyógyult belőle. Később feketehimlővel fertőzte, de nem lett beteg.
XII. Leó pápa úgy tartotta, hogy aki beoltja magát, az többé nem Isten gyermeke, mivel a himlő Isten büntetése az emberiség bűneiért.
Az 1885-ös kanadai, montreali himlőjárvány idején az oltás tényével megbékélő és azt alkalmazó protestáns híveket elkerülte a járvány, míg az ezt elutasító katolikus közösséget megtizedelte, így ezek után nem üldözte a keresztény egyház azokat, akik védekeztek a himlő ellen.
Jennertől ered a védőoltás, a vakcináció elnevezése (vacca latinul tehenet, a vaccinia tehénhimlőt jelent), illetve ezzel alapozta meg az új tudományágat, a vakcinológiát.
Vidéki orvosként praktizált egészen az 1823. január 26-án bekövetkezett haláláig, azzal a tudattal hunyhatta le végleg szemét, hogy az emberiséget felfedezései által sikerült megszabadítani egy halálos járványtól.
1856-ban, a Trafalgar téren állítottak szobrot emlékére a tisztelői.