A golyva, vagy másnéven struma a pajzsmirigy megnagyobbodása. A vér magas, alacsony és rendes tiroxinszintjével is együtt járhat.
A golyva tünetei a tiroxin mennyiségétől függenek (a túl sok hormon ugyanúgy betegséget idéz elő, mint a túl kevés). Maga a golyva egyébként csak akkor okoz gondot, ha nehezíti a légzést vagy a [nyelés]?t.
Ha kevés tiroxin van a vérben, az agyalapi mirigyből elválasztódó pajzsmirigyet serkentő hormon (TSH) arra készteti a pajzsmirigyet, hogy több tiroxint válasszon el, s ez golyva növekedésére is vezethet. A gyakoribb oka azonban az, hogy az ételekkel kevés jód jut a testbe. Jód hiány és a vér kis tiroxinszintje esetén a TSH elválasztódása fokozódik, s ez arra serkenti a pajzsmirigyet, hogy több tiroxint termeljen. Ez a fajta golyva az ételek jóddal való dúsításával kezelhető.
Ritkán alakul ki golyva amiatt, hogy az agyalapi mirigy daganata miatt rendellenesen sok TSH választódik el a vérbe, s ez a hormon a pajzsmirigyet saját hormonjának a fokozott mérvű elválasztására készteti.