A légzés során [levegő]? áramlik a tüdőbe a rekeszizom és a borda közti izmok összehúzódásakor, míg ezeknek az izmoknak az elernyedésekor kiáramlik a levegő a tüdőből. Az ember a belélegzés révén jut hozzá a levegő oxigénjéhez, s a tüdőből lélegződik ki a vérből száramzó szén-dioxid.
Nyugalmi állapotban az átlagos ember (tengerszinten) tizenháromszor-tizenötször lélegzik percenként. Stressz hatása alatt, testi munka végzésekor vagy egyéb fizikai aktivitás idején a szövetek oxigénigénye nő, ezért a légzés mélyebbé és gyorsabbá válik. Gyorsabb légzésre van szükség nagyobb tengerszint feletti magasságon (amíg a test nem alkalmazkodik) és a terhesség késői szakaszában is.
Ha a légzés leáll, a vér oxigén tartalma csökken, s emiatt négy-hat perc után helyrehozhatatlan [agykárosodás]? és halál következik be.