Az idegszövet érzékeli a test belsejének és a külvilágnak a változásait, elemzi és értelmezi az érzékeléseket, majd válaszokat kezdeményez. Az idegrendszert alkotja, amely központi és környéki (perifériás) részből áll.
A központi idegrendszert az agy és a gerincvelő alkotja. Az idegrendszernek ez a része felelős az [inger]?ek szétválogatásáért és a rájuk adott válaszokért, benne alakulnak ki a [gondolat]?ok és az érzelmek, s jönnek létre és tárolódnak az [emlék]?ek. Az idegszövet többi része a környéki idegrendszerben lelhető fel, amely felfogja és a központi idegrendszerbe továbbítja az ingereket, de rajta keresztül jutnak el azok a parancsok is, amelyek a test válaszaiként az izmok, mirigyek és [érzékszerv]?ek működését szabályozzák.
Az idegszövet két fő sejttípusból áll: idegsejtekből és gliasejtekből. Az [idegingerület]?ek az idegsejtek révén terjednek a testben. A gliasejtek közé a [csillagsejt]?ek (asztrociták - B), a [kevés nyúlványú sejt]?ek (oligodendrociták - D), a [Schwann-sejt]?ek, a [mikrogliasejt]?ek - C, az agykamrákat bélelő sejtek (ependimasejtek) és a [szatellitsejt]?ek - A tartoznak. Az idegsejteknél kisebb, de náluk nagyobb számban előforduló gliasejtek tartják fenn az idegsejtek számára megfelelő biokémiai környezetet, felveszik a küzdelmet a mikrobákkal, s olyan anyagokat választanak ki, amelyek megtámasztják és védik az idegsejteket. Kb. 6 hónapos kortól az idegsejtek túlnyomó többsége nem osztódik többé, ezért ha valamelyik idegsejt elpusztul, nem pótolja új sejt.
Bizonyos fajta károsodások azonban kijavítódnak. A környéki idegrendszer megsérülő idegrostjai olykor képesek regenerálódni, de nem az agyban vagy a gerincvelőben. Így ha ezekben a szervekben károsodik az idegszövet, annak rendszerint maradandó következményei lesznek.
Idegsejt mikroszkopikus képe