A mirigyek olyan szövetféleségek, amelyeknek a sejtjei folyékony [váladék]? termelésére csoportosultak. A váladékaik lehetnek ásványi sók, fehérjék, [zsír]?ok vagy fehérje-szénhidrát komplexek.
Kétféle mirigy fordul elő. A [külső elválasztású mirigy]?ek váladéka kivezetőcsövön át áramlik a testfelszínre, vagy a [bél]?, a tüdő és a szaporodási szervek belső felszínére. A belső elválasztású mirigyek váladéka viszont közvetlenül a vérbe jut, s a [vérkeringés]? szállítja el a test többi részébe.
A külső elválasztású mirigyekben van egy kiválasztó rész, amelyből a váladék származik, s egy kivezetőcső, amelyben a test külső vagy a bél belső felszínére jut a váladék. Éppen a kivezetőcső az ami megkülönbözteti ezeket a mirigyeket a [belső elválasztású mirigy]?ektől. Bizonyos külső elválasztású mirigyek sejtanyag elvesztése nélkül ürítik váladékukat, míg másoknak a sejtjei is váladékká alakulnak, s kiürülnek a mirigyből.
A bőr verejték- és faggyúmirgyei külső elválasztású mirigyek. A verejtékmirigyek közreműködnek a testhőmérséklet szabályozásában, míg a faggyúmirigyek zsíros váladéka megakadályozza, hogy a bőr vizet veszítsen, s gátat vet a mikroszervezetek (baktériumok és gombák) szaporodásának. A csak az emlősöknél előforduló emlő módosult [verejtékmirigy]?. Tejet választ ki, amely bőségesen tartalmaz fehérjéket, zsírokat, [szénhidrát]?ot, védőanyagokat és vitaminokat.
Más típusú külső elválasztású mirigyek a szájüregben levő [nyálmirigy]?ek, a hasnyálmirigy külső elválasztású része, amely [emésztőenzim]?eket termel, a bél és légutak nyálkatermelő sejtjei, a gyomor és a [vékonybél]? enzimtermelő sejtjei, valamint a [méhnyálkahártya]? váladéktermelő sejtjei. A hasnyálmirigy egyedülálló a tekintetben, hogy külső és belső elválasztású mirigyek egyaránt vannak benne.
A kivezetőcső nélküli belső elválasztású mirigyek hormonokat termelnek, amelyek a [véráram]?mal jutnak el a test összes szövetéhez. A legfőbb belső elválasztású mirigy az agyalapi mirigy, amely közvetlenül az agy alatt helyezkedik el, s a köztiagybeli hipotalamuszból kapja az utasításokat sajátos [idegrost]?okon és vérereken keresztül. Az agyalapi mirigy számos fontos, eltérő hatású hormont választ el. Közéjük tartozik a [szomatotrop]? -növekedési- hormon, amely porclemezekre hatva segíti elő a növekedést, a [tireotrop]? -pajzsmirigy serkentő- hormon, amely a pajzsmirigybeli hormonok termelését váltja ki, továbbá a [follikulus-stimuláló]? -tüszőérlelő- hormon, a [luteinizáló]? -sárgatestképző- hormon és a [laktotrop]? -tejkiválasztást serkentő- hormon (prolaktin).
A többi belső elválasztású mirigy (mellékvese, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, petefészek és here) a test különböző részein helyezkedik el. A mellékvesének két része van: [külső kéregállomány]? és [belső kéregállomány]?. A kéregállomány termeli a szénhidrátok, a lipidek és a fehérjék anyagcseréjét szabályozó [kéreghormon]?okat (kortikoszteroidokat), a nátriumnak a vesében való visszaszívódását elősegítő [mineralo-korikoidokat]?, valamint a nemi hormonokat, amelyeknek rendesen csak kis szerepük van. A mellékvese velőállománya adrenalint és noradrenalint termel. Ezek heveny testi vagy érzelmi stressz idején választódnak el.
A mellékpajzsmirigy olyan hormont termel, amely a vér kálciumszintjét szabályozza. A petefészek és a here termelte nemi hormonok (ösztrogén és tesztoszteron) felelősek a nemi éréssel kapcsolatos testi változásokért (például a fanszőrzet növekedéséért, a [nemi szervek]? és az emlő kifejlődéséért). A méhlepény szintén belső elválasztású mirigy, mert [gonadotrop]? hormont választ el.
A csecsemőmirigy szerkezete szerint mirigy, mégis inkább [nyirokszerv]?. Kora gyermekkorban T-nyiroksejteket termel, amelyek a fehérvérsejtek közé tartoznak. Ezek a sejtek később testszerte elterjednek, s bejutnak a [nyirokcsomó]?kba, a lépbe és bizonyos helyeken a [bél]? falába.
A nyirokcsomók nyirokerekkel vannak kapcsolatban. Megtalálhatók egyebek között a nyak két oldalán, a [hónalj]?akban, a [lágyék]?hajlatokban és a [testüreg]?ekben. Szűrőként működve gátolják a fertőzések terjedését. Fertőzés esetén a nyirokcsomó sejtjei megsokszorozódnak, s a nyirokcsomó megnagyobbodik és fájdalmassá válik.