A Münchausen-szindrómában szenvedő emberek kórházról kórházra vándorolnak tüneteiket ecsetelve.
Sokan buzgón vetik alá magukat fájdalmas vizsgálatoknak, kezeléseknek, sokszor még műtéteknek is. Amennyiben az orvosok szembesítik őket azzal a ténnyel, hogy tüneteik műviek, ezt általában tagadják, és lehetőleg még aznap sietősen elhagyják a kórházat, rögtön egy másik helyre kérve felvételüket.
Helyettesítő Münchausen-szindróma
A színlelt zavarok viszonylag ritka formája az ún. helyettesítő Münchausen-szindróma, melyben a szülők módolnak ki, illetve okoznak fizikai betegségeket gyermeküknek, hogy felkeltsék az orvosok figyelmét. Ha ezeket a gyerekeket eltávolítják szüleiktől, és mások gondozásába kerülnek, tüneteik elmúlnak. Bár, pszichiátriai rendellenességgel állunk szemben, tudnunk kell, hogy ez a gyermekbántalmazás legsúlyosabb formája.
A Münchausen-szindróma tünetei
A betegség diagnosztizálását nehezíti, hogy az MS-ben szenvedő páciens nagyon jól hazudik, de gyanakvásra adhatnak okot a következő tünetek:
- sokféle heg, vágásnyom a testen,
- az orvosi szaknyelv, kifejezések meglepő ismerete,
- nem teljesen érthető vagy követhető tünetek, amelyek hirtelen megváltoznak, vagy a kezelés hatására újabbak születnek,
- a tünetek többnyire akkor jelentkeznek, ha az illető egyedül van,
- a beteg nagy hajlandóságot mutat, szinte kiprovokálja a különféle műtéteket
- a beteg kórelőzményében sokféle orvos, intézmény és város neve szerepel,
- drámai történetek betegségekről, kezelésekről, kórházi élményekről,
- gyakori kórházi tartózkodás és sok látogató,
- gyakran fellépő igény fájdalomcsillapítókra és egyéb gyógyszerekre.
Az MS kezelése
A MS kezelése nehéz, és nincs jól bejáratott kezelési módja. Mivel ezek az emberek a beteg szerepben szeretnek tetszelegni, általában nem keresik a gyógyulást. A témával foglalkozók azt javasolják, hogy a kezelő személyzet finoman szembesítse a személyt, hogy úgy sejti, MS-es. Egy ilyen nem túl konfrontatív jellegű beavatkozás segíthet, hogy az illető megértse, problémája van, melynek megoldásában útmutatásra van szüksége.
Ennek persze megvan a veszélye, hogy az illető más orvoshoz nyergel. Annak ellenére, hogy a betegségnek nincs standard kezelési módszere, megvan a lehetősége a sikeres gyógyulásnak. A kezelés szükséges, hogy tartalmazzon pszichoterápiát és viselkedésterápiát is.