Shub

Az idegrendszer két külön területét érintő funkciózavar, azaz exacerbáció.

A sclerosis multiplex több formájában az első tünetek jelentkezése után periódusokban jelentkeznek az újabb tünetek. Kiváltó ok észlelésével, vagy észlelhető ok nélkül jelennek meg, melyek az idegrendszer valamely pontjának károsodására utalnak; előfordulhatnak egyesével és különböző kombinációkban.
Akkor beszélünk shubról, ha a tünetek (látászavar, zsibbadás, gyengeség) 24-48 óráig fennállnak, vagy fokozatosan súlyosbodnak.

A shubok előfordulása, sűrűsége igen változó lehet. A beteg életében akadnak olyan időszakok, amikor nagyon gyakoriak, enyhék, többnyire spontán el is múlnak. Ezek kialakulhatnak napközben akár órák alatt, vagy reggel az új tünetek meglétére ébred a beteg. Gyakran ezeknek az újabb rosszabbodásoknak a jelentkezését valamilyen külső behatással hozhatjuk összefüggésbe, megfázás, más vírusinfekció, lelki trauma, amelyeknek közös jellemvonása, hogy stresszhelyzetet jelentenek a beteg számára.

Más periódusok esetében komolyabbnál komolyabb tünetek jelentkeznek, amelyek spontán nem is múlnak el. A gyakori shub-szám nem jelent egyben rossz prognózist, ez a shubok alatti károsodás mértékétől és a károsított hely lokalizációjától függ. Kis góc rossz helyen komoly tüneteket okozhat, míg a nagy, összefolyó károsodások tünetmentesek, és a fizikai vizsgálatnál némák maradnak. Ebből következik, hogy az idegrendszer károsodhat akkor is, ha a betegnek nincs látható klinikai tünete, azaz shubja. A legújabb MR sorozatvizsgálatok azt mutatták, hogy a vérpálya kilyukadása és új góc keletkezése bármikor, bárhol az idegrendszerben létrejöhet. Az új góc tünetet csak akkor fog okozni, ha olyan területen alakul ki, ahol az idegrendszernek a peripheria felé parancsot vivő pályája található. Ha nem ilyen területen van a góc, (ún. néma terület) semmilyen panaszt nem fog okozni, megléte csak MR vizsgálattal mutatható ki.