A stroke az agyi vérkeringési zavarokra használatos orvosi kifejezés, a köznyelv szélütés, agyvérzés néven ismeri e betegségeket. Súlyos, gyakran végzetes kimenetelű betegség. 
Stroke lehet agyvérzés – az agyi katasztrófák 15 százaléka ilyen –, illetve az agy fokozatos, vagy hirtelen nagy területű elhalása (agylágyulás) az elzáródó vagy jelentősen beszűkülő erek ellátási területein. Ez utóbbi csoportba tartozik az agyi katasztrófák többsége, mintegy 85 százaléka. E két fő csoporton kívül vannak átmeneti vérkeringési zavart, illetve végleges károsodást okozó, a helyi vérkeringést akadályozó zavarok is. Előbbi esetben az idegrendszeri tünetek 24 órán belül megszűnnek. Az agyi katasztrófák – azok súlyosságától függően – az esetek többségében maradandó károsodással, funkcióvesztéssel járnak.
Agyvérzés esetén az agy vérellátása károsodik, és valamelyik érszakaszból vér jut az agy szövetei közé, így az agyállományon belül vérömleny képződik. Az agyszövetbe kerülő vér mennyiségétől függ, hogy az agy bizonyos területei öszenyomódnak-e. Érfalrepedéshez vezethet a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, az agyi értágulat is.
Szélütés érelzáródás következtében alakul ki, vagyis az agy egy részének vér- és oxigénhiánya okozza, aminek hátterében állhat vérrög is. A vérrög az amúgy is beszűkült ereket könnyebben elzárja, és az érelzáródás mögötti terület nem kap vért, így az idegsejtek elhalnak. A maradandó károsodás attól függ, hogy az elzáródás mely agyi területet érinti.
A súlyosabb agyi katasztrófák előzményeként gyakori az agy valamely területének átmeneti oxigénhiányos állapota (TIA), – mely néhány percig, vagy egy-két óráig tartó roham –, a hirtelen fellépő tünetek maradéktalanul elmúlnak, de megismétlődhetnek. Az ilyen esetek mintegy felében egy éven belül kialakulhat a szélütés.
A stroke kialakulásának esélyét növelő tényezők (rizikófaktorok) a magas vérnyomás, szívbetegség, cukorbetegség, dohányzás, rendszeres nagy mennyiségű alkoholfogyasztás, magas koleszterinszint, mozgásszegény életmód, fogamzásgátlók szedése.