latin: rhinitis allergica (rinitisz allergika)
A szénanátha (amelyet a virágpor tudományos neve -pollen- alapján pollinózisnak is szoktak nevezni) évszakhoz kötődő, allergiás orrnyálkahártya-gyulladás. A levegővel szállítódó virágporra való rendkívüli érzékenység okozza, amely főleg tavasszal és nyáron nyilvánul meg. A szénanátha a lakosság kb. 10%-át sújtja, és sok más allergiás betegséghez hasonlóan halmozottan fordul elő a családban. Bármely életkorban kialakulhat. A növényeket megtermékenyítő virágpor parányi, sárgás szemcse. A füvek, a gyomok és a fák virágpora egyaránt szénanáthát okozhat. A virágporon kívül a gépkocsik kipufogógázában levő szennyeződések általi ingerlés is szénanáthaszerű tüneteket válthat ki.
Ez is jelzi, hogy a levegő sokféle anyaga idézhet elő szénanáthát. Közéjük tartoznak a gombák és a penészgombák évszakosan megjelenő spórái, amelyek kiválthatják, vagy súlyosbíthatják a szénanátha tüneteit. Ezek a spórák 100 km-eket is repülhetnek a szél szárnyán. Ez az oka annak, hogy a széllel terjedő allergizáló anyagokat szinte lehetetlen elkerülni. A szénanáthára hajlamos ember tapasztalás és sajátos vizsgálatok révén tudhatja meg, hogy milyen anyagokra a legérzékenyebb.
Mint említettük, szinte lehetetlen megakadályozni, hogy széllel terjedő allergizáló anyagokkal kerüljön kapcsolatba az ember. Ezért arra kell törekednie, hogy elkerülje a nagy adagjával való érintkezést, mert ha sikerül korlátoznia az allergizáló anyag mennyiségét, kevésbé súlyos allergiás reakcióra számíthat.
A belélegzett virágpor vagy egyéb részecske a légcső falát borító nyálkahártyához tapad, s az érzékenyítődött emberben allergiás reakciót kelt. Ha hisztamin válik szabaddá, megjelennek a szénanátha típusos tünetei: az orrfolyás, az orr nyálkahártyájának duzzanata, a szemvörösödés és a tüsszögés.
Ilyen tünetek akkor is támadhatnak házi poratkára vagy állati szőrre való érzékenység miatt, amikor virágpor nem jön számításba. Ilyenkor egész évben orrnyálkahártya-gyulladásra lehet számítani. A kezelés az orrfolyást és más tüneteket kiváltó hisztamint gátló gyógyszereken alapul (ezek a szénanáthát is szüntetik). E gyógyszerek azonban mellékhatásként [álmosság]?ot, hányingert és szájszárazságot is előidézhetnek. Az újabb készítmények álmosságot nem okoznak, de ezeket is csak orvosi ellenőrzéssel lehet szedni.
Súlyos szénanátha esetén [műtét]? is szóba jön. Ennek során megszüntetik az orrmelléküreg elzáródását vagy az orrsövényferdülést, amely szűkíti az orrüreget.