Már 2264 szócikk közül válogathatsz.

A Patikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gyógyszerészeti- és orvosi tudástár. Legyél Te is a Patikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Szponzorált linkek


A vastagbélrák mindig a vastagbél (vakbél, remese vagy végbél) nyálkahártyájának a sejtjeiből indul ki. A gazdaságilag fejlett országokban egyike a három leggyakoribb rosszindulatú daganatnak (a másik kettő a tüdőrák, valamint a férfiaknál a dülmirigyrák, míg a nőknél az mellrák), s a daganatos betegségek miatti halálozás egyik fő oka.

 

Az oka lehet örökletes, ugyanis bizonyos családok tagjainak nagy a kockázata, valamint étrendi, hiszen a fehérjékben és a zsírokban gazdag étrend hozzájárulhat a betegség kialakulásához. A sok hús fogyasztása megváltoztathatja a vastagbél baktériumainak az összetételét, s olyan baktériumok kerülhetnek fölénybe, amelyek az epesavakból és más vegyületekből rákkeltő anyagokat hozhatnak létre.

 

Bizonyítékok vannak rá, hogy a vastagbélrákok többségének kialakulását a bélfal kóros elváltozásai előzik meg. Egyik ilyen a rákelőző képződménynek számító polipok kifejlődése (amelyek a vastagbél nyálkahártyájának a kinövései), még ha nem minden polipból alakul ki rosszindulatú daganat. Több örökletes betegség is ismeretes, amely polipképződést idéz elő a vastagbélben. Olyan vastagbélrákkal összefüggésbe hozott örökletes betegségek is vannak, amelyekre nem jellemzők a polipok. Hajlamossá teszi az embert vastagbélrákra az is, ha hosszú ideje szenved gyulladásos vastagbélbetegségben, amilyen a fekélyes vastagbélgyulladás vagy a Crohn betegség.

 

A vastagbélrák általában az ötvenévesnél idősebbek betegsége, amely gyakoribb a férfiak, mint a nők körében. A tünetei változók, s nemritkán bizonytalanok.

 

A vastagbélrákok körülbelül fele a remese alsó harmadában vagy a végbélben alakul ki. A belőlük származó vérzés hol szembeszökő, hol észrevétlen marad. A rosszindulatú daganat görcsös hasi fájdalmat, székrekedést vagy váltakozva hol székrekedést, hol hasmenést idéz elő.

 

A vastagbélrák viszonylag lassan nő, így elég idő van arra, hogy a páciens idejében felfigyeljen a tüneteire, s ezeknek alapján az orvos hamar felderítse az okukat. Ez nagyon valószínűvé teszi, hogy sikerül megmenteni a beteg életét. Az a vizsgálat, amelynek során vért keresnek a székletben, szintén meggyorsíthatja a betegség kórismézését. A kórisme felállításához szükséges röntgen vizsgálathoz báriumos beöntést kap a beteg, ezenkívül vastagbéltükrözésre és olyan vérelemzésre kerítenek sort, amelynek során a ráksejtekből származó vegyi anyagot -a karcinoembrionális antigént- mutatják ki. Sok olyan eset is van azonban, amely tünetmentes marad addig, amíg áttét nem alakul ki.

 

A vastagbélrák eleinte a bélfalban terjed, majd a nyirokkal eljut a közeli nyirokcsomókba, végül a vérrel a csontokba, a májba, a tüdőbe és más szervekbe is. Mint más sok rák esetén, ezúttal is ez a legfontosabb tényező, amely meghatározza a betegség lefolyását és a páciens életben maradási esélyeit, hogy a kórismézés idején mennyire terjedt szét a daganat.

 

A vastagbélrák műtéte során a daganatot, a környezetét és a megtámadott nyirokcsomókat eltávolítják. Azokat a betegeket viszont, akiknek a megoperálása túlságosan kockázatos volna, besugárzással kezelik. A sebészeti beavatkozás sikere is a mielőbbi kórismézésen alapul. A gyors diagnózis megállapítás jelenleg leghatékonyabb módszere a vastagbéltükrözés során vett szövetminta vizsgálata.


A szócikkhez társított címkék:
vastagbél
Hirdetés







Médiapédia Netpédia Biciklopédia Jógapédia Szépségpédia Mammutmail Webfazék
marketing és média tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár jóga gyakorlatok, tudástár szépség, divat, smink

nagy fájlok küldése

online receptek

A Patikapédián olvasható cikkek orvos moderátor jóváhagyása után jelennek meg,
de nem helyettesítik az orvosával, gyógyszerészével történő személyes konzultációt!