Szócikk változásai

Az agyinfarktusnak több oka lehet. Az a leggyakoribb, hogy [vérrög] alakul ki a fejverőérben, s ez elzárja a [vér] útját az agyban. Az [ér]nek azon a szakaszán jelenik meg vérrög, amelyet [érelmeszesedés] károsít.
Az is előfordulhat, hogy a fejverőérben képződő vérrög útra kel, s a [véráram]mal az agyba jut, ahol [infarktus]t idéz elő. A fejverőér két ága és számos agyi verőérág záródhat el, amely az agy különböző részeit látja el vérrel. A megbetegedett agyi verőér megrepedése ([agyvérzés]) is agyi értörténés, de ilyesmi ritkábban következik be. Rendszerint érelmeszesedés miatt károsodott verőér vagy veleszületett bogyós [értágulat] reped meg. Az agyszövetbe jutó vér szöveti károsodást idéz elő.

Tünetei:
A szerint változnak, hogy az [agy] mely része károsodott. Gyakori panasz valamelyik testrész mozgásának megszűnése ([bénulás]a), valamint [gyengeségérzés], csökkent érzékelési képesség, bizsergés, az izomműködés összehangoltságának megbomlása, [látási probléma] és [beszélési nehézség].
A tünetek hírtelen vagy fokozatosan jelennek meg, s a súlyosságuk változó. pl. agyvérzéssel hírtelen erős [fejfájás], és [fényérzékenység] járhat.
Az agyi értörténés gyakori előjele az átmeneti helyi vérszegénységi roham, amely mini sztrókként fogható fel. Ilyenkor a vérellátás rövid idejű zavara nem elégséges ahhoz, hogy tartós károsodást okozzon. Jóllehet tünetei az agyi értörténésre emlékeztetnek, de átmenetiek, s a páciens általában 24 óra alatt teljesen rendbe jön.
Ez az esemény azonban annak a lehetőségére figyelmeztet, hogy a jövőben maradandó következményű sztrók következik be.


Kezelés:
Rendszerint kórházban kezelik az agyi értörténésen átesett betegeket, ugyanis [intenzív ellátás]ra szorulnak. Minél előbb kórházba kerül a páciens, annál jobbak a hatékony kezelés esélyei. Számítógépes [rétegröntgenezés]sel vagy [mágneses magrezonanciás vizsgálat]tal állapítják meg a sztrók helyét és kiterjedését, de ezen a módon zárják ki az agyvérzés és [szövetkárosodás] lehetőségét is.
Ha vérzésre és [vérrög] jelenlétére derül fény, a vért és a vérrögöt műtéttel kell eltávolítani az agyból, s amennyire csak lehetséges, helyre kell állítani az ép helyzetet. Amikor három órán belül mesterségesen létrehozott szöveti plazminogénaktivátort juttatnak a vérbe, az feloldhatja a vérrögöt, s ezzel javítja a baj kimenetelét. Egyéb esetekben a rehabilitációra irányul a figyelem. Beszédkezelés, foglalkozási és testi kezelés, valamint egyéb gyógymódok állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a működések a lehető legnagyobb mértékben helyreálljanak.
A kezelésnek az is a része, hogy minél kisebb legyen az újabb agy értörténés kialakulásának kockázata. Evégett korlátozni kell azokat a tényezők (dohányzás, [magas vérnyomás], [cukorbaj], és [magas vérzsír szint]) amelyek súlyosbítják az érelmeszesedést.

 

 

Agyi érbántalmak

Agyi érbántalmak Részletesen az agyi érbántalmakról >>

Az agyinfarktusnak több oka lehet. Az a leggyakoribb, hogy [vérrög] alakul ki a fejverőérben, s ez elzárja a [vér] útját az agyban. Az [ér]nek azon a szakaszán jelenik meg vérrög, amelyet [érelmeszesedés] károsít.
Az is előfordulhat, hogy a fejverőérben képződő vérrög útra kel, s a [véráram]mal az agyba jut, ahol [infarktus]t idéz elő.

 

A fejverőér két ága és számos agyi verőérág záródhat el, amely az agy különböző részeit látja el vérrel. A megbetegedett agyi verőér megrepedése ([agyvérzés]) is agyi értörténés, de ilyesmi ritkábban következik be. Rendszerint érelmeszesedés miatt károsodott verőér vagy veleszületett bogyós [értágulat] reped meg. Az agyszövetbe jutó vér szöveti károsodást idéz elő.

Tünetei:
A szerint változnak, hogy az [agy] mely része károsodott. Gyakori panasz valamelyik testrész mozgásának megszűnése ([bénulás]a), valamint [gyengeségérzés], csökkent érzékelési képesség, bizsergés, az izomműködés összehangoltságának megbomlása, [látási probléma] és [beszélési nehézség].
A tünetek hírtelen vagy fokozatosan jelennek meg, s a súlyosságuk változó. pl. agyvérzéssel hírtelen erős [fejfájás], és [fényérzékenység] járhat.
Az agyi értörténés gyakori előjele az átmeneti helyi vérszegénységi roham, amely mini sztrókként fogható fel. Ilyenkor a vérellátás rövid idejű zavara nem elégséges ahhoz, hogy tartós károsodást okozzon. Jóllehet tünetei az agyi értörténésre emlékeztetnek, de átmenetiek, s a páciens általában 24 óra alatt teljesen rendbe jön.
Ez az esemény azonban annak a lehetőségére figyelmeztet, hogy a jövőben maradandó következményű sztrók következik be.


Kezelés:
Rendszerint kórházban kezelik az agyi értörténésen átesett betegeket, ugyanis [intenzív ellátás]ra szorulnak. Minél előbb kórházba kerül a páciens, annál jobbak a hatékony kezelés esélyei. Számítógépes [rétegröntgenezés]sel vagy [mágneses magrezonanciás vizsgálat]tal állapítják meg a sztrók helyét és kiterjedését, de ezen a módon zárják ki az agyvérzés és [szövetkárosodás] lehetőségét is.
Ha vérzésre és [vérrög] jelenlétére derül fény, a vért és a vérrögöt műtéttel kell eltávolítani az agyból, s amennyire csak lehetséges, helyre kell állítani az ép helyzetet.

 

Amikor három órán belül mesterségesen létrehozott szöveti plazminogénaktivátort juttatnak a vérbe, az feloldhatja a vérrögöt, s ezzel javítja a baj kimenetelét. Egyéb esetekben a rehabilitációra irányul a figyelem. Beszédkezelés, foglalkozási és testi kezelés, valamint egyéb gyógymódok állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a működések a lehető legnagyobb mértékben helyreálljanak.
A kezelésnek az is a része, hogy minél kisebb legyen az újabb agy értörténés kialakulásának kockázata. Evégett korlátozni kell azokat a tényezők (dohányzás, [magas vérnyomás], [cukorbaj], és [magas vérzsír szint]) amelyek súlyosbítják az érelmeszesedést.