Az albinizmus olyan állapot, amelyben gátolt a barna festékanyag, a melanin képződése. Ez a pigment normális körülmények között a bőrben, a [haj]?ban, a [szőrzet]?ben és a szemben található. Az albínóknak nagyon világos a bőrük, a hajuk és a szőrzetük, szemük pedig rózsaszínnek tűnik az áttetsző szemfenéki vérerektől, amelyeket egyébként a melanin elfed.
Az albinizmus aránylag gyakori, világszerte húszezer [újszülött]?re jut egy albínó. Trópusi országokban komoly egészségügyi kockázata van az albinizmusnak. A forró égövön sok albínó hal meg, igen fiatalon, tizen vagy huszonévesen bőrrákban. Bőrszínük miatt gyakran a társadalom is kiközösíti őket. Albinizmus az állatoknál is előfordul.
Tünetek:
- világos bőr, fehér haj, rózsaszín szem,
- [látáskárosodás]? az ún. oculocutan (szemet és bőrt érintő) albinizmusban szenvedőknél- ez az albinizmus leggyakoribb formája.
- fokozott napfényérzékenység és hajlam a leégésre a melanin biztosította normális védettség hiánya miatt.
Okok:
Az albinizmus többféle genetikai mutáció eredménye, amelyek lehetnek [öröklött]?ek, de spontán módon is létrejöhetnek.
Szövődmények:
Albínóknál az átlagosnál nagyobb a bőrdaganatok kialakulásának kockázata.