Már 2260 szócikk közül válogathatsz.

A Patikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gyógyszerészeti- és orvosi tudástár. Legyél Te is a Patikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Minden, ami a testben történik, a sejtekben végbemenő kémiai reakcióktól függ. A test összes rendszerét működtető összetett biokémiai reakcióutakat összefoglalóan anyagcserének nevezik. Két alapvető szakasz vagy folyamat különböztethető meg az anyagcserében: vannak energiát fogyasztó molekulaépítési és energia felszabadulásával járó vegyületbontási reakciók.

 

Az építés szakasza az anabolizmus, amelynek során egyszerű molekulákból összetettek jönnek létre. pl. aminosavak összekapcsolódásával fehérjék, míg egyszerű cukrok egyesülésével összetett szénhidrátok alakulnak ki. Az ilyen reakciókhoz, amilyenek pl. a növekedésre vagy a sejtek és szervrendszerek fenntartására és hibáinak kijavítására jellemzők, energiára van szükség. Az építéssel ellenkező szakasz a katabolizmus, amelynek során összetett anyagok egyszerűkre bomlanak. A katabolikus reakciók energia termelődésével járnak, amely mindaddig adenozin-trifoszfát (ATP) formájában tárolódik, amíg anabolikus folyamathoz fel nem használódik. Minthogy az emésztés folyamán a táplálék nagy molekulái lebomlanak, ez is katabolikus folyamat.

 

Az élet rendes menetéhez nélkülözhetetlen kémiai reakciókhoz szükséges anyagok közé [enzime]?k (ezek a testben képződnek) és tápanyagok tartoznak, amelyek a megevett ételekből származnak. Az ételek fő alkotórészei a szénhidrátok, a lipidek, a fehérjék, az ásványi anyagok és a [vitam]?inok.

 

Az alapanyagcsere azzal a legkisebb mennyiségű energiával szolgál, amelyre az életben maradáshoz alapvető működésekhez -légzéshez, vérkeringéshez és a testhőmérséklet fenntartásához- van szükség. Értékét az utolsó étkezés után tizennyégy-tizennyolc órával mérik, amikor az ember ébren van, de kényelmes körülmények között teljes nyugalomban pihen. Az ilyenkor mért érték azt jelenti, hogy a test milyen sebességgel bontja a tápanyagokat. Az egészséges ember átlagosan 1500-2000 kilokalóriát (6000-8000 kilojoule-t) használ fel naponta alapvető életfolyamataihoz. Az anyagcserét alapvetően hormonok szabályozzák. Ha túl sok vagy túl kevés választódik el belőlük, megváltozik az anyagcsere mértéke, s ennek súlyos egészségi következményei lehetnek.

 

Sok egyéb tényező is ismeretes, amely befolyásolja az anyagcsere sebességét. pl. az életkorral lassul, míg a testi tevékenység során gyorsul az üteme. A nők anyagcseréje általában lassúbb, mint a férfiaké, de a terhesség és a szoptatás alatt felgyorsul. A stresszhormonok növelik az anyagcsere mértékét, miként a tesztoszteron is. A betegség miatti magas testhőmérséklet szintén fokozza az anyagcserét. Alváskor és alultápláltság esetén viszont lassul az anyagcsere.


A szócikkhez társított címkék:
aminosav , anabolizmus , ásványi anyag , fehérje , kémiai reakció , lipid , molekula , szénhidrát , vitamin
Hirdetés







Médiapédia Netpédia Biciklopédia Jógapédia Szépségpédia Mammutmail Webfazék
marketing és média tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár jóga gyakorlatok, tudástár szépség, divat, smink

nagy fájlok küldése

online receptek

A Patikapédián olvasható cikkek orvos moderátor jóváhagyása után jelennek meg,
de nem helyettesítik az orvosával, gyógyszerészével történő személyes konzultációt!