Patikapédia szócikk találomra
Vörösiszap
A vörösiszap a timföldgyártás során nagy arányban kelletkező melléktermék, amely elsősorban vas-, alumínium-, szilícium- és nátrium-oxidot tartalmaz.
Összetételét a kibányászott bauxit tulajdonságai és a kezelés során keletkező,valamin a hozzáadott és visszamaradó anyagok (köztük számos nehézfém) határozzák meg.
A gyártás során visszamaradt vörösiszap erősen lúgos, vagyis maró hatású.
A lúgos marás tünetei
A maró hatás eredményeként bőr-, nyálkahártya gyulladás jelentkezik, végül elhalás. Amennyiben lenyelik, a nyelőcsőben és a gyomorban ugyanazeket a tüneteket vátja ki. A szövetek vizenyősek, síkos tapintásúak. Ha közvetlenül érintkezik a lúg az erekkel, azokat felmarja és a vérrel vörösesbarna alkáli-hematokritot képez. A felmaródott nyálkahártya duzzadt, elszíneződése a lúg töménységétől függően vörhenyestől feketés színűig terjedhet, vérzékeny fehér, olykor szigetszerűen elhelyezkedő lepedékkel borított. A hegesedés ideje a 3-4. héten kezdődik és a 8-9. héten fejeződik be.
A vörösiszap áradás helyszíne
A lúgmarás helyi méregtelenítése
- – bőr esetében: bő vizes lemosás, közömbösítés (ecet, citrom, bórsav, tej+tojás)
- – szem esetében: bő vízzel való kiöblítés, bórsav, kokain 2%, parafinolaj
- Kezelés: felhígítás+közömbösítés. Tej, víz, savas oldat (ecet), ammónium-klorid, cukros oldat, Na-bikarbonát.
- Tüneti kezelés: fájdalomcsillapítás, helyi érzéstelenítés
Orális mérgezés esetén a beteget hánytatni tilos!
Hasznos linkek
Katasztrófavédelem: Összefoglaló a Kolontári Vegyi Katasztrófáról
Vörösiszap katasztrófa Veszprém megyében - Az Index képsorozata