A belek két csoportja a vékonybél (nyombél, éhbél és csípőbél) és a vastagbél (vakbél, remese és végbél). A tápcsatornának ez a része a 
hasüreg alsó harmadát foglalja el. A gyomornál kezdődő vékonybélben zajlik az étel emésztése (az összetett szénhidrátokból egyszerű cukrok, a fehérjékből aminosavak, míg a zsírokból glicerin és zsírsavak jönnek létre) és felszívása. Bizonyos vitaminok szintén itt szívódnak fel (pl. a B12-vitamin a csípőbél végénél).
A vastagbél a vékonybél folytatása. A víz és sók (elektrolitok) szívódnak fel belőle, így a végbél felé haladó béltartalomból végül is széklet formálódik. Ez a bélszakasz lépkerethez hasonlóan helyezkedik el a hasüreg szélénél. Kezdeti része a vakbél, amelyhez a kis féregnyúlvány csatlakozik. További része a felszálló, a haránti- és a leszálló remese, a szigmabél és a végbél.
A vastagbél által keretezett központi területet a vékonybél foglalja el. Körülbelül száz milliliter gáz van benne, míg a vastagbélben ennél jóval több. Az átlagos ember nagyjából egy liter bélgázt ürít naponta. Ez a gáz főleg nitrogénből, szén-dioxidból, oxigénből, hidrogénből és metánból áll. Az utóbbi négyet a vastagbél baktériumai választják ki, míg a nitrogén a vérből jut a bélgázba.
A bél betegségei: