Bár a fekélyes vastagbélgyulladás a vastagbél betegsége, egyidejűleg a vékonybél végső része is megbetegedhet. Ez a bántalom rendszerint tizenöt és
húszéves kor között kezdődik, de bizonyos emberek a hatvanas éveikben betegszenek meg benne. E betegségre az jellemző, hogy a vastagbélnek pusztul a nyálkahártyabélése, s vérző fekélyek jelennek meg rajta. A páciensnek végbéli vérzése és hasmenése támad. Gyakran ürít híg, véres, gennyes és nyálkás székletet. Sok beteget hasi görcs, láz és hányás kínoz, ezenkívül csökken a testtömegük, s kiszáradhatnak.
A fekélyes vastagbélgyulladásnak nagyon súlyos szövődményei lehetnek. A páciensnek 30-40%-ánál húsz éven belül rosszindulatú daganat fejlődik ki a megbetegedett vastagbélszakaszon.
Másik szövődmény a vastagbél életét is fenyegető, nagyméretű kitágulása, amely a betegek 3%-ára jellemző, s ugyanakkora az aránya azoknak is, akiknek kilyukad a bele.
A kezelés gyulladásgátló gyógyszerek adásából vagy műtétből áll, különösen akkor, ha idült tünetek támadnak, illetve rosszindulatú daganat alakul ki. A hatásosabb kezelésnek köszönhetően napjainkban jóval kisebb e betegség halálozása, mint harminc évvel ezelőtt.