Az ideggyógyászati betegségek közé tartozó kórkép. 65 év felett a lakosság még csak 1%-a érintett, de ekkor is már enyhe értelmi hanyatlás 10-15%-ban előfordulhat. 90 éves kor felett az idősek harmadánál alakul ki demencia. Az intellektuális működés és kognitv képességek előrehaladó romlása. Hátterében sokféle kórkép állhat, anyagcserezavar, szerkezeti károsodás vagy fertőzés indíthatja el a dementálódást. Bármelyik életkorban kialakulhat, de főleg időskori betegség. Fiatalabb korban agyi sérülés, oxigénhiányos állapot következményeként jelenhet meg. El kell különíteni a korral járó memóriazavartól, mert demenciában más működési zavar is fellép. Depresszióhoz is társulhat, ilyenkor mindkét kórkép kezelendő. Sajnos a szellemi hanyatlás nehezen befolyásolható.
Az idegsejtek számának és a köztük fennálló kapcsolatok (szinapszis) jelentős csökkenése vezethet a demencia tünetegyüttesének kialakulásához. A hátterében korábban elszenvedett stroke, koponyasérülés, agyvelőgyulladás állhat. A krónikus betegségek is jelentősen növelhetik a demencia kialakulásának a valószínűségét. A cukorbetegség, magasvérnyomás betegség, elhízás szövődményei szellemi teljesítőképesség csökkenéséhez vezetnek. De kialakulhat gyógyszerek, alkohol, vegyi anyagok, dohányzás hatására is. Megkülönböztethető reverzibilis (visszafordítható), illetve irreverzibilis (visszafordíthatatlan) eredet. Sokszor a dohányzás, gyógyszer vagy alkohol elhagyása után a demencia javul, a betegség folyamata visszafordítható.
Tünetek:
Demenciánál az értelmi képességek betegség miatt hanyatlanak. Az időskori feledékenység - ha mértéke nem romlik - még nem demencia, ez sokszor normális folyamat.
A demenciák nagy része Alzheimer-kórhoz vagy a vaszkuláris (érrendszeri) eredetű csoporthoz tartozik, a kisebb arány a reverzibilis, más ok által kiváltott betegség.
Demenciában a memória, az ítélőképesség romlik, beszédzavar (afázia), érzékszervi működési zavarok (agnózia) alakulhatnak ki, az összerendezett mozgások képtelensége (apraxia)jelenik meg, a személyiség és a magatartás megváltozik. Gyakran társul hozzá szorongás, depresszió, ritkábban téveszmék jelennek meg.
A beteg szociális kapcsolatai is megromlanak, nem képes önellátásra.
Diagnózis:
A demencia diagnózisának felállításában mind a beteg, mind a hozzátartozók szerepe is fontos. A részletes belgyógyászati kivizsgálás mellett ideggyógyászati és pszichiátriai vizsgálatra is szükség van. Különböző demencia teszt kitöltésével a betegség előrehaladottságát lehet megállapítani.
Kezelése:
Több szálon zajlik a kezelése az állapotromlás megállítása és az életminőség javítása az elsődleges cél. A nootrop szerek alkalmazásával a memória javítása kísérelhető meg, mint pl. gingko biloba, piracetam, vinpocetin, nicergolin, vagy cerebrolysin. Sokszor használják időskori szellemi hanyatlás esetén, agysérülés után, demenciában.
Ha depresszió is megjelenik a betegnél, antidepresszáns kezelést kell alkalmazni. Alvászavar esetén korszerű altatók használata fontos, mert néhány elavult hatóanyag is kiválthatja a demencia kialakulását.
Alzheimer-kór kialakulása esetén E-vitamin és selegilin terápia adható.
A beteg pszichés vezetése és ápolása csaknem ugyanolyan fontos és nélkülözhetetlen tényező, mint a gyógyszeres terápia.