A Kalmopyrin az acetilszalicilsav (acetylsalicylic acid) tartalmú nem szteroid gyulladáscsökkentők csoportjába tartozik.
A fűzfa (Salix alba) kérgéből kivont láz- és fájdalomcsillapító anyag hatóanyagát a modern gyógyszerészet szalicilsavként azonosítja. Ennek a gyógyszernek azonban volt egy kellemetlen mellékhatása: rendszeres szedése súlyos gyomorbántalmakat okozott. Felix Hoffmann, a német Bayer cég kutatója 1897-ben olyan származékot állított elő, amely azonos hatékonyságú, ám a gyomor nyálkahártyájára kevésbé káros. Ez az anyag volt az acetilszalicilsav, amelyre a szabadalmat 1899-ben be is jegyezték, a terméket Aspirin néven 1903-ban dobták piacra. Magyarországon Richter Gedeon továbbfejlesztette az aszpirint azzal, hogy annak savi hatását kalcium-karbonáttal közömbösítette és létrehozta annak kalciumsóját. Ezzel az átalakítással a hatóanyag gyógyhatása nem sérült, viszont a gyomorbeli és egyéb kedvezőtlen mellékhatásai tovább csökkentek. Ugyanakkor egy új, lényeges, előnyös tulajdonsága a vízoldékonyság lett, mellyel a szervezetben gyorsabb felszívódást, így gyorsabb hatást ért el. Ezt a készítményt Richter Gedeon 1911-ben állította elő, majd 1912-ben, Kalmopyrin néven védjegyeztette. A gyógyszert máig is a Richter Gedeon Nyrt. gyógyszerészeti cég gyártja.