A méh rákja általában a méhnyálkahártyát, az endometriumot támadja meg. Gyakran megelőzi a méhnyálkahártya rendellenes túltengése, az úgynevezett endometrium-hiperpláza. A betegség többnyire a változás kora után jelentkezik.
A leggyakoribb tünete a klimax utáni vérzés vagy véres hüvelyfolyás. Fiatalabb nők esetében az erős havivérzés vagy a menstruációk között jelentkező vérzés is figyelmeztető jel lehet. A diagnózis felállításához a méh nyálkahártyájából vett szövetmintát vizsgálják (bioszia). A méhrák hüvelykenetmintavétellel nem mutatható ki. Fokozott a méhrák kialakulásának kockázata azoknál,
- akik erősen elhíztak,
- akiknél későn következik be a klimax,
- hormonkezelésen, például tamoxifenkezelésen estek át mellrák miatt,
- ösztrogénpótló kezelést kaptak progesztogén nélkül: az ösztrogén túlzott mennyisége a szervezetben növeli a méhrák kockázatát, különösen akkor, ha alacsony a progeszteronszint.
A méhrák teljes méheltávolítással, valamint a petevezetékek és a petefészkek eltávolításával kezelik. Amennyiben a rák továbbterjedt, sugárkezelésre is szükség lehet. Ha a méhrákot időben felismerik és kezelik, több mint 80 százalék a túlélés esélye.