Ez a [betegség]? azért alakul ki, mert a vizelet nem ürül a veséből a húgyhólyagba, s emiatt kitágulnak a vesekehyhek és a vesemedence. Ilyen tágulatot idéz elő a húgyvezeték rosszindulatú daganata vagy vesekő miatti elzáródása, illetve a dülmirigy megnagyobbodása. Ha a vesebeli tágulatot nem fedezik fel, károsodnak (elsorvadnak és hegesednek) a vese kéregállományában levő vesecsatornák.
A vesemedence- és vesekehely táguláshoz [húgyúti fertőzés]? társulhat, amely tovább károsítja a vesét. Ha mindkét vese megbetegszik, veseelégtelenség származhat belőle. A tünetei közé visszatérő hátfájdalom, vizeletürítéskor érzett fájdalom, láz és hidegrázás tartozik. A vizelet zavaros lehet, s vért tartalmazhat. Néha előfordul, hogy e bántalomnak nincs tünete, s csak más betegség vagy fertőzés során végzett vizsgálat során derül rá fény.
A kórisme a vesemedence kontrasztanyagos röntgenezésével, valamint a vese [ultrahang]?os, számítógépes rétegröntgenezéses és [mágneses megrezonanciáls vizsgálat]?ával igazolható. Ezek a képalkotó eljárások azonban a betegség okának feltárását is elősegíthetik.
A kezelés a kiváltó ok megszüntetésére irányul. Szükségessé válhat a kitágult vesemedence tartalmának a [műtét]?i lecsapolása, valamint az elzáródást okozó vesekő vagy szövetszaporulat eltávolítása. Ha egyidejűleg húgyúti fertőzés is fennáll, antibiotikumos kezelést kell kezdeni.