A Fallott-tetralógia veleszületett szívbetegség, vagyis a [magzat]?i életben következik be kóros fejlődés. A tetralógia szó azt jelenti, hogy 4 fő rendellenesség jellemző e betegségre. A két legfontosabb a [tüdőverőér-törzsi szűkület]? és a kamrai sövényhiány.
A beteg szívben feljebb helyezkedik el a [főverőér]? (amelyben a szív bal kamrájából a testbe áramlik a vér), így a kamrai sövényhiány miatt a szív jobb kamrájából a testből visszaáramló szén-dioxidban dúsabb vér közvetlenül visszajut a testbe. A szűk tüdőverőértörzs miatt a jobb kamra fala megvastagszik. E rendellenességből az származik, hogy a szívből kevés oxigént tartalmazó vér pumpálódik a testbe. Egyidejűleg csökken a tüdőbe áramló vér mennyisége, s a vér oxigénhiánya miatt szederjes lesz a bőr.
A Fallot-tetralógiás csecsemőknek rendszerint kék árnyalatúra színeződnek az ajkai és a szája az élet első évében. A l[égszomj]?a egyre súlyosabbá, míg az eszméletvesztései egyre gyakoribbá válnak, amelyeket Fallot-tetralógiás rohamoknak neveznek.
Százezer csecsemőre ötven Fallott-tetralógiás jut, s ez nagyobb arány, mint a Down-kóros gyermekeké. A legtöbb veleszületett szívhibához hasonlóan e fejlődési rendellenesség oka sem ismeretes, de kapcsolatba hozzák az anya terhesség alatti [vírusos betegség]?eivel, túlzott szeszesital-fogyasztásával, elégtelen táplálkozásával és cukorbajával. Ezt a szívhibát is [műtét]?tel orvosolják.