Hámszövet
A hámszövet sejtjei olyan szorosan helyezkednek el egymás mellett, hogy közöttük gyakorlatilag nincs hely [sejt közötti állomány]? számára. A sejtek egy vagy több rétegben is szorosan simulnak egymáshoz. A hámszövet szerepet játszik a [védelem]?ben, a [kiválasztás]?ban, a felszívásban, az [érzékelés]?ben, az [elválasztás]?ban és [szaporodás]?ban. Más szövettípusokkal összevetve gyakran nagy igénybevételnek van kitéve, de megvan az a képessége, hogy viszonylag hatékonyan és gyorsan megújítsa magát. A hámszövetben [idegvégződés]?ek lelhetők fel, ám vérerek nincsenek benne, így a szomszédos szövetben található vérerekből jut tápanyaghoz, s azokba a vérerekbe ürülnek a [salakanyag]?ai is.
A hámszövet két fő típusra osztható.
- A mirigyhám ki- vagy elválasztó feladatú, attól függően, hogy külső vagy belső elválasztó mirigyben fordul elő.
- A másik típus a fedőhám, amely jóval elterjedtebb. Ilyen a bőr és bizonyos belső szervek külső rétege, de az emésztőrendszer, a [légző rendszer]?, a szaporodási és a [vizeletrendszer]?, valamint a vezetékek, a vérerek és a testüregek belső felszínét is határolja. Egy vagy több rétegűek, s többféle sejttípus közül csak egy fordul elő benne, amely a szövet sajátos működésének leginkább megfelel.
pl. a tüdő léghólyagocskáinak falát alkotó egyrétegű laphám a teljes felszínen lehetővé teszi a gázok (szén-dioxid és oxigén) átjutását. Ezzel szemben főleg védőfeladatú többrétegű hámok borítják a nyelvet, s alkotják azt a nedves felületet, amely a hüvely, a nyelőcső és a szájüreg belső falára jellemző.