Az emberi bőr legfontosabb funkciója a test külső hatásoktól való védelme. Két alapszövetből áll: hámszövet, illetve [kötő- és támasztószövet]?. Amikor a szövetek folyamatossága külső hatás által megszakad, [seb]? keletkezik.
Seb kialakulhat fizikai erő hatására (pl. szúrt, vágott, harapott seb), hőhatásra (pl. égés, fagyás), vegyi hatásra (pl. lúgok, savak), illetve fertőzés hatására (pl. vírus, gomba), de keletkezhetnek direkt módon is pl. a műtéti sebek.
A seb gyógyulási folyamata a hegesedés.
A hegesedés folyamata
Az emberi szervezet képes az öngyógyításra, így a kisebb sebek ellátása nem minden esetben orvosi feladat. A zavartalan sebgyógyulást a tiszta sebviszonyok, a jó oxigénellátottság és a szervezet jól működő immunrendszere garantálja.
A sebgyógyulás olyan biológiai folyamat, melynek célja a bőr folytonossági hiányának megszüntetése.
A folyamat 3 szakaszra osztható:
- gyulladásos szakasz: a sérülést követő első 3 nap; a sérült terület duzzadt, vörös, meleg és érzékeny, a sebet a [véralvadék]? tölti ki, mely a fertőzés és a kiszáradás elleni védekezésben segít.
- sarjadási szakasz: 4-8. nap; megjelenik és burjánzásnak indul a [sarjszövet]?, mely élénk piros és nem vérzik. A seb rugalmas váza körül megjelennek a kollagén- és az [elasztinrostok]?.
- hegképződés és hámosodás: 8. naptól kb. 21. napig; elsősorban intenzív [kollagénszál]?-képződés jellemzi.
A heg a későbbiek során már nem lesz azonos értékű a korábbi kültakaróval: nem tartalmazza a bőr függelékeit, a verejtékmirigyeket, a faggyúmirigyeket, a szőrtüszőket és a színanyagot tartalmazó pigmentsejteket sem.
Heg fél évvel műtét után