A húgyhólyag rosszindulatú daganatai rendszerint nyálkahártyájának a sejtjeiből alakulnak ki.
A leggyakoribb a lassan növő rosszindulatú szemölcsdaganat, amely vagy szemölcsszerű, vagy nyélen lóg a nyálkahártyáról. Más daganatok kevésbé gyakoriak, de rosszabb a kórjóslatuk, mert beszűrik a húgyhólyag izomzatát és a környező szöveteket, ráadásul a vérrel és a nyirokkal terjedve távolabbi helyeken is áttétet hozhatnak létre. A húgyhólyagrák kezdeti szakaszának gyakran nincsenek nyilvánvaló tünetei. A később megjelenő panaszok közé véres vizelet, gyakori húgyúti fertőzés, sűrű és fájdalmas vizelés, has- vagy hátfájdalom, állandó hőemelkedés és vérszegénység tartozhat.
A húgyhólyagrák oka ismeretlen, bár a rákkeltő vegyi anyagokkal való kapcsolatát kimutatták. Emellett szól, hogy a dohányosokra, a festőkre, a kertészekre, a fém-, a bőr-, a gumi- és textilipari munkásokra, a gépészekre és az ipari festékekkel dolgozókra nagyobb veszély leselkedik. A húgyhólyagrák a negyvenévesnél idősebbek körében gyakrabban fordul elő. Ha a szemölcsdaganatot idejében felfedezik, húgycsövön keresztüli kimetszésével rendszerint sikeresen kezelik. Ilyenkor a húgyhólyagba bedugott kis eszközzel távolítják el vagy égetik ki a daganatot.
Ez a sebészeti beavatkozás gyógyszeres vagy besugárzásos kezeléssel egészíthető ki. A nagy és a környezetét beszűrő daganatot azonba a húgyhólyaggal együtt kell eltávolítani, emiatt mesterséges vizelettároló szervről kell gondoskodni.