A fiziológiásnál valamivel magasabb testhőmérséklet, pontosan 37-38 Celsius fok között. Az agyban lévő hőközpont ingerlése miatt jön létre. Legtöbbször akut vagy krónikus fertőzés, baktérium, vírus, által okozva, idegrendszeri illetve hormonális zavar válthatja ki.
Mi okozhat hőemelkedést?
Testhőmérséklet emelkedést nem csak fertőző folyamatok okozhatnak, hanem bizonyos endokrin kórképek (pl. pajzsmirigy-túlműködés, mellékvesevelő hormontermelő tumora), gyulladásos bélbetegségek (Crohn megbetegedés, colitis ulcerosa), reumás kórképek (SLE, reumatoid artritis) vagy rosszindulatú folyamatok (leukémia, limfóma, májtumorok stb.) is.
Hőemelkedéshez vagy akár lázhoz vezethet emellett a túlzott külső hőhatás (napszúrás), a hőleadás képességének csökkenése (szauna túlzott használata, nem megfelelő öltözködés, különösen csecsemőkorban a nem megfelelő öltöztetés).
Csecsemőkorban a nem megfelelő folyadékpótlás is hőemelkedést okozhat, de nem szabad megfeledkezzünk a lázmérő szándékos felmelegítéséről sem. Hőemelkedést okozhatnak ezenkívül a baktériumok, illetve vírusok okozta fertőzések is. Kialakulhat a hőemelkedés oltás után is, mint a szervezet védekező mechanizmusa. Ezenkívül szöveti károsodás is okozhat hőemelkedést, például infarktus, égés, leukémia esetén.