A lázcsillapítás tüneti kezelés, nem változtat a betegség lefolyásán. A lázcsillapításnak köszönhető testhőmérséklet-csökkenés még nem jelenti azt, hogy a bakteriális vagy vírusfertőzést legyőzte a szervezet, és a beteg a gyógyulási szakaszba jutott. A lázcsillapítást a krónikus betegségekben szenvedőknél – szív és légzőszervi, anyagcsere- vagy idegrendszeri betegségekben, illetve azoknál, akik hajlamosak lázgörcsre –, vagy időskorúaknál azonnal meg kell kezdeni, mert súlyos következményekkel járhat.
A lázról azonban tudni kell, hogy a magasabb testhőmérséklet gátolja a kórokozók szaporodását, gyorsítja az ellenanyagtermelést, a kórokozók megsemmisítését. A szervezet védekezőrendszere 37,5 fok körül a legaktívabb. Ezért a mérsékelt, a szervezetet nem túlságosan terhelő láz (maximum 39 °C fokig ) csillapítása nem indokolt, kivéve a fent már említett krónikus betegeket.
Mikor kell feltétlenül lázcsillapítást alkalmazni?
A 39 °C fok fölötti, magas lázat feltétlenül csillapítani kell, mert ez megterhelést jelent a keringésre és a szívre, a szervezet energiaraktárai kiürülnek, a test legyengül . A 40,5 °C fölötti láz, a hyperpirexia – különféle, főleg idegrendszeri károsodást okozhat – és külön orvosi kezelést igényel.
Sok országban az alacsony lázat nem is csillapítják, nálunk azonban mind a betegek, mind az orvosok körében az azonnali lázcsillapítás gyakorlata terjedt el. A betegek, illetve a hozzátartozók a láztól való félelem miatt – ami az esetek egy részében persze indokolt – a lázcsillapításhoz is azonnali orvosi segítséget kérnek, holott ennek orvosi segítség nélkül is alkalmazható, számtalan jól bevált, technikája van.
A lázcsillapítás módjai
• fizikai lázcsillapítás: a beteg kitakarása, hűtőfürdő és törzsborogatás
• gyógyszeres lázcsillapítás: tabletta, injekció, végbélkúp