A második leggyakoribb női nemre jellemző rosszindulatú daganat az emlőrák után. Legtöbbször fiatal korban alakul ki, mikor a beteg szexuálisan aktív. A világon évente félmillió új beteg, Magyarországon 1500 új eset van.
Több mint 60 típusa van, a legtöbb ezek közül szemölcsöket okoz. A szemölcsök megjelenhetnek a kézen, lábfejen, férfi és női nem szerveken, de bizonyos típusai a méhnyakon okoznak elváltozásokat (diszplázia). Ezek az elváltozások a felelősek – még néhány más rizikótényező mellett - a méhnyakrák kialakulásáért..
A HPV néhány típusa rákkeltő (onkogén vírus), a méhnyakrák legveszélyesebb kockázati faktora. 99,7%-ban a HPV fertőzés a felelős a méhnyakon megjelenő daganat kialakulásáért Ezenkívül jóval ritkábban okozhat szájüregi-, gége-, nyelőcső- és férfi nemi szervi rákot is.
A fertőzött bőrterület érintésével terjedhet, a nagyajkak, herezacskó vagy végbélnyílás területén. Terjedhet nemi úton is, de mivel a HPV nem testnedvek útján fertőz, hanem a fertőzött bőrfelület érintésével, így az óvszer használata nem biztosít teljes védelmet. Szülés közben, a fertőzött anyától a gyermekre terjedés igen ritka.
Néhány más rizikótényező fokozza a hosszan fennálló HPV fertőzés kialakulását, a méhnyakrák megjelenését.
- Genetikai hajlam - mely nem befolyásolható, öröklött tényező.
- Szexuális élet - a korán kezdett nemi élet, gyakori partnercsere mind hajlamosító tényező
- Dohányzás – a nikotin rákkeltő (karcinogén) hatású, befolyásolja a szervezet fertőzésekre adott immunválaszát is.
- Nemi úton terjedő betegségek – mint a citomegalovírus, herpes simplex 2-es típusa
A méhnyakrák sokáig nem okoz tüneteket, panaszokat. Nőgyógyászati rákszűrésen fedezik fel. Tünete lehet a nem rendszeres vérzés, élénkpiros színű, nemi aktus kapcsán megjelenő vérzés. Megjelenhet sárgás, kellemetlen szagú folyás. Deréktáji fájdalom alakulhat ki, fájdalmas lehet a közösülés, a vizelet- és székletürítés. Ha a daganat már olyan nagy, hogy a méhüreget elzárja, a menstruációs vérzés nem tud a hüvelyen keresztül távozni és erős alhasi fájdalmat okozhat, esetleg el is gennyedhet szepszist generálva.
Előrehaladott, elhanyagolt állapotban a húgyhólyagba vagy a végbélbe törhet a daganat, mely egy átjárható nyílás (fisztula), elősegítve ezzel különböző fertőzések kialakulását.
A méhnyak belső felszínét mirigyhám, a külső méhszájat laphám borítja. E két felület találkozásánál alakul ki a méhnyakrák. Először a daganatos elfajulás csak a hámot, a felső réteget érinti, melynek neve CIN = cervikális intraepiteliális neoplázia. Ha a mélyebb szövetekbe is behatol, akkor kialakul a méhnyakrák.
Nőgyógyászati vizsgálat során egy speciális mikroszkóp (kolposzkóp) használatával a daganatra gyanús elváltozások a méhnyakon felismerhetők. Szövettani vizsgálattal a daganat típusa pontosan meghatározható.
A daganat kiterjedésének a megállapítása CT vizsgálattal vagy MR vizsgálattal lehetséges.
Operációval csak bizonyos stádiumig kezelhető, míg nem éri el a kismedence falát. Ha a méhnyakon belül marad a daganat, elegendő a méh eltávolítása. Előrehaladottabb esetben a kismedence nyirokcsomóit és az egész kötőszövetes állományt el kell távolítani (Wertheim műtét).
Ha nem operálható, kemoterápia és sugárkezelés jön szóba. Sugárkezeléssel műtét előtt elvégezve csökkenthető a daganat mérete.
A megelőzés elsődleges jelentőségű. A vírusfertőzés esélyének csökkentése tartós párkapcsolattal, a dohányzás elhagyásával és minél rövidebb ideig alkalmazott fogamzásgátlással történhet. A nőgyógyászati szűrővizsgálaton való rendszeres megjelenés segíti a daganat még CIN stádiumban való korai felismerését, ekkor teljesen gyógyítható!