Selye János (Bécs, 1907. január 26. – Kanada, Montreal, 1982. október 15.) osztrák-magyar származású kanadai belgyógyász, vegyész.
- Tanulmányait Prágában, Párizsban és Rómában is végezte.
- 1929-ben szerezte meg orvosi diplomáját prágában. Prágában vegyészetből is doktorált.
- 1929-1932 között a prágai egyetemen oktatott.
- 1932-től a kanadai McGill Egyetemen volt kutató.
- Mint a stressz kutatója szerzett világhírt. Selye azt vetette fel, hogy bizonyos hatások, melyek az érzelmi, vegetatív életünkre hatnak, nagyon komolyan és károsan befolyásolják szerveinket, életünket. Selye kutatásai voltak az elsők, melyek a pszihé és a test kapcsolatát kezdték tudományosan vizsgálgatni.
Kutatásai alanyául patkányokat alkalmazott és a különböző idegi, fizikai bántalmazások (stressz) hatását vizsgálta az egyes szerveken. Hamar kiderült, hogy szinte minden szerv komoly károsodást szenvedett, mely károsodások egy ideig visszafordíthatóak voltak, azonban egy idő után az egyén halálához vezettek.
Ezek a szervek, szervrendszerek az alábbiak voltak: szív és érrendszer, immunrendszer, mellékvese és vesék, a tápcsatorna valamint a bőr és bőrfüggelékek. - 1936-ban jelent meg a stresszről szóló első publikációja a Nature című folyóiratban.
- 1945-1976 között Montrealban egyetemi tanár volt. Ugyanakkor az amerikai hadsereg általános sebészeti tanácsadójaként működött.
- 1964-ben jelent meg az Életünk a stressz című könyve. Hihetetlenül olvasottá és idézetté vált.
- Róla nevezték el a komáromi Selye János Egyetemet és a Selye János Gimnáziumot.
- Komáromban, ahol felnőtt, szobrot is állítottak a tiszteletére, egykori lakóházán, a Határőr utcában pedig emléktábla látható.