Ebbe a betegségcsoportba az ajak, a nyelv, a szájfenék, a nyálkahártya, a fogíny és a szájpad rosszindulatú daganatai tartoznak. A szájrák legfőképp az öregek betegsége, de az is jellemző rá, hogy a betegek között több férfi van, mint nő a veszélyeztető tényező a rossz fog és szájhigiénia, a cigarettázás, a szivarozás és a pipázás, valamint az italozás is. Az utóbbiak esetében a méreganyag (nikotin és etil alkohol) izgató hatása lehet a bajkeltő ok.
A szájrákok rosszindulatú, pikkelysejtes daganatok. A nyelven, az ajakon vagy a száj más részén megjelenő kis, fájdalmatlan csomóval vagy fekéllyel kezdődik. Gyorsan nő és terjed, kifekélyesedik és vérzik, s mihelyt elég nagyra nő, megnehezíti a beszédet, a rágást és a nyelést.
A diagnózis a daganatból vett szövetminta vizsgálatával állítható fel. A kezelés a rosszindulatú daganat eltávolításából áll, amelynek során -ha a betegség ráterjed a nyaki nyirokcsomókra is- a fejen és a nyakon radikális műtétet kell végezni. A műtétet olyakor besugárzással társítják. A betegség mielőbbi felismerése esetén van a legnagyobb esély a gyógyulásra, de sajnos a legtöbb szájrák már előrehaladott állapotban van, amikor felfedezik. A szájrákos betegek kb. fele 5 évnél hosszabb túlélésre számíthat.