Ide olyan betegségeket, járványokat soroltunk, amelyeknek a közelmúltban tomboltak, vagy jelenleg is pusztítanak, és közös jellemzőjük, hogy nem kötődnek egy-egy földrajzi helyhez, hanem világszerte elterjedtek.
Az ókori birodalmakban a háborúknál jóval nagyobb pusztítást végeztek az õket kísérõ járványok. Ilyenek voltak például a pestis, a kolera és más, ma már szinte ismeretlen betegségek.
A középkorban a higiénia hiányában az emberek együtt éltek a halálos járványokkal. A 13. században a pestis tizedelte a világot. A pestis azonban ma is létezik, egyedi megbetegedések előfordulnak Indiában, Kazahsztánban.
Az Újvilág felfedezése után vagy ötven évig óriási kanyarójárványok tomboltak Amerikában. A 19. században a sárgaláz végzett nagy pusztítást.
A fertőző és időnkint járványossá váló betegségek megelőzése a közegészségügyi közigazgatás egyik legfontosabb feladata.
A halálozásoknak átlag mintegy 10%-a járványos betegségek folytán történik. Habár ma már a művelt világrészekben olyan pusztító járványok nem fordulnak elő, mint az ó- és középkorban, időnkint az emberek nagy számát ragadják el. Így az 1872-i kolera Magyarországon mintegy 200 000 halált okozott..
Minden fertőző betegség elleni védekezésben nagy fontossággal bír az egyéni diszpozíció csökkentése. Erre a leghathatósabb mód az egészségügy rendezése, fejlesztése. Jó táplálkozás, jó lakásviszonyok, tisztaság, kellő ruházkodás. Az egészségügy fejlődésének tulajdonítható, hogy a középkorban lefolyt járványokhoz képest az újkoriak annyival enyhébbeknek mutatkoznak.