A gerinchasadék veleszületett rendellenesség, amely azért alakul ki, mert az embrionális fejlődés során (rendszerint a méhbeli élet harmadik-negyedik hetében) rendellenesen alakul a velőcső. Több formája ismeretes, a legjobb indulatú rejtett gerinchasadék esetén sem a gerincvelő, sem a gerincvelőt borító agyhártyák nem türemkednek ki a csigolya közti lyukon.
A legsúlyosabb forma a gerincvelő sérv, amikor a gerincvelő és idegei kitüremkednek. A láb gyengesége (néha bénulása), nem megfelelő reflexek és tartási hibák hívják fel rá a figyelmet. A beteg területet vagy lágy zsírszövet fedi, vagy zsák formájában előtűnik a gerincoszlop felett. Az ilyen sérvvel született gyermeket megoperálják. A gyors sebészeti beavatkozás azért fontos, hogy a legcsekélyebbre csökkenjen az agyhártyagyulladás és egyéb ideggyógyászati károsodások kockázata. Bár a műtét javítja a gyermek életminőségét, végtagbénulás és húgyhólyagbántalom vagy vastagbélbántalom azért bekövetkezhet.
A terhesség során nélkülözhetetlen, hogy az anya étrendje elegendő mennyiségű folsavat tartalmazzon, mert ez csökkenti annak az esélyét, hogy a gyermek gerinchasadékkal születik. Olyan élelmiszerek is forgalomban vannak, amelyek folsavval vannak dúsítva, s ez a vitamin tablettában is kapható.
A termékeny korú nőnek naponta 400 mikrogramm folsavra van szüksége. Ha teherbe kíván esni, a fogamzás előtt három-négy hónappal ajánlatos a folsavszedést elkezdeni, s ezt folytatni kell a terhesség első három hónapjában.
A gerinchasadék az az alfafetoprotein nevű fehérje mennyiségének megmérésével, ultrahanggal és magzatvizsgálattal kórismézhető a terhesség alatt.