Kúnos György vagy George Kunos (Budapest, 1942. május 14.) amerikai orvos, farmakológus, endokrinológus. Fő kutatási területe a 
neuroendokrin rendszer élettani szerepe a vérkeringés és az anyagcsere szabályozásában. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az amerikai National Institutes of Health intézetvezetője.
- A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium elvégzése után, 1960-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetemre iratkozott be, ahol 1966-ban szerzett orvosi diplomát.
- 1966-tól a Budapesti (1969 után Semmelweis) Orvostudományi Egyetem III. számú belgyógyászati klinikáján dolgozott.
- 1971 óta az amerikai kontinensen él, Kanadában.
- A montreali McGill Egyetemen tanult tovább, ahol két évvel később ledoktorált, majd 1983 és 1987 között professzorként végzett oktató- és kutatómunkát.
- 1987-ben az Egyesült Államokba költözött, és 1992-ig a Nemzeti Egészségügyi Intézetben dolgozott a Fiziológiai és Farmakológiai Intézetben.
- 1995-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
- 1992 és 2000 között a virginai Commonwealth Egyetem farmakológiai tanszék vezetője
- 2000 óta az az USA Alkoholfüggőség és Alkoholizmus Nemzeti Kutatóintézete tudományos igazgatója.
- Évek óta azzal foglalkozik, hogy a szervezet által termelt marihuánaszerű anyagok, az úgynevezett endokannabinoidok hogyan befolyásolják az elhízást, a cukor- és zsíranyagcserét.
- Ezekről a belső marihuánákról kiderült ugyanis, hogy nem csak az agyban termelődnek, hanem szinte valamennyi sejtünkben, és ha túlműködnek, akkor szerepük van a rendkívül alattomos metabolikus szindróma kialakulásában.
- Kúnos György munkatársaival olyan gyógyszer fejlesztésén dolgozik, amely a belső marihuánaszerű anyagok kötőhelyét, receptorát elfoglalja, s így megakadályozza, hogy azok kifejtsék hatásukat.
- Az Akadémia külső tagja két ilyen receptort nevezett meg: a CB1-et, amely több helyen is megtalálható az emberi szervezetben, valamint a CB2-t, ez az immunrendszer sejtjeiben van jelen.
- Az állatkísérletek azt mutatják, hogy így javul a zsír- és cukoranyagcsere, csökken a testsúly. Megszülethet tehát az első olyan gyógyszer, amely a metabolikus szindróma szinte valamennyi összetevőjét jótékonyan befolyásolja.