Ha a [megtermékenyített petesejt]? nem jut el a méhbe, hanem beágyazódik a petevezetékben, vagy megtapad az egyik petefészken, a [méhnyak]?on vagy a [hasüreg]?ben, méhen kívüli terhesség alakul ki.
Nagyjából minden kétszázadik [terhesség]?ben fordul elő. Szinte soha nem fejlődik tovább a terhesség két hónapnál, s ha nem veszik észre, akár halálos kimenetelű is lehet.
Okok:
Az elmúlt 15 éveben megnőtt a méhen kívüli terhességek száma, valószínűleg a gyakori [kismedencei gyulladás]?os betegségek (pl. a [Chlamydia-fertőzés]?) következtében, amelyek károsíthatják a petevezetékeket. A rendellenes terhesség oka egy korábbi [műtét]? is lehet. A méhen belüli fogamzásgátló eszközök használata, egyes meddőség elleni kezelések, és a korábbi méhen kívüli terhesség is kockázati tényezőnek számít.
Tünetek:
A tünetek rendszerint a terhesség hatodik hete táján jelentkeznek. Méhen kívüli terhességre utalhat a [hüvelyi vérzés]? és az alhasi fájdalom. A tünetek átmenetileg enyhülhetnek, de azután egyre súlyosabbá válnak, ahogy a [magzat]? növekszik. Végül megrepedhet a petevezeték, ami heves vérzést, súlyos fájdalmat és sokkot okozhat.
Kezelés:
A diagnózis szükség esetén pozitív terhességi vizsgálattal igazolható, amely után [ultrahang]?os vagy [laparoszkópiás felvétel]?t készítenek (ez utóbbi esetben a [köldök]? alatt ejtett bemetszésen keresztül parányi száloptikás eszközt helyeznek a hasüregbe).
Az embrió eltávolítására alkalmazott módszer függ annak nagyságától és elhelyezkedésétől is. Alkalmazhatnak [endoszkópos műtét]?et, amelynek során csak az embriót, illetve a petevezeték egy kis részét távolítják el. Más esetben laparoszkóp segítségével olyan gyógyszert fecskendeznek be, amely leállítja az embrió fejlődését, aminek hatására az elhal, és felszívódik a szervezetben.
Kilátások:
A méhen kívüli terhességen átesett nők mintegy 10%-a terméketlen marad, míg az esetek 60%-ban újra kialakulhat terhesség. Ilyenkor fokozott figyelemmel kísérik a későbbi terhességeket is.
