Nagyagy (telencephalon vagy cerebrum)
A nagyagy az agy legnagyobb része, amely 2 féltekéből áll. A féltekéket a [kérgestest]? köti össze, amelyben a fehérállomány erős [idegrostköteg]?ei haladnak.
A nagyagy felszíni része az [agykéreg]?. Ez 1,4-4 milliméter vastag szürkeállomány. Az agykéregben megy végbe az [idegingerület]?ek feldolgozása, s ez a helye a beszédnek, az emlékezésnek és az értelmi működésnek is.
Az agykéreg az agy össztömegének körülbelül a 40%-át teszi ki. A felszíne olyan nagy az ember esetében (1 négyzetméter körüli), hogy csak számos redője révén fér el a koponya üregében.Bár e redők (tekervények) elrendeződése minden embernél nagyon hasonló, bizonyos tekervények mérete és alakja eltér a különböző emberekben.
Az agykéreg homloklebenyre, [falilebeny]?re, [halántéklebeny]?re és [nyakszirtlebeny]?re tagolódik.
Az agykárosodott emberek vizsgálata feltárta, hogy a károsodás következménye attól a helytől függ, ahol megsérült az agykéreg. Pl. a nyakszirtlebenyben van a látásérzékelés, a halántéklebenyben az [emlékezés]?, míg a fali lebenyben a [tapintásgérzékelés és a [beszéd]?értés központja. A homloklebeny nem csak a [mozgás]?okkal van kapcsolatban, hanem nagy területe foglalkozik a [gondolkodás]?sal, a viselkedéssel és a személyiséggel is.
A szürkeállomány alatt az idegrostokból álló fehérállomány található, amelyben az agykéreg különböző részei között, illetve az agykéreg és az agy többi része között haladnak az [idegingerület]?ek.
Mindkét agyféltekében fellelhetők szürkeállományból álló szigetek, amelyeket [bazális ganglionok]?nak ([idegdúcgoknak) neveznek. Ezek a mozgások szabályozásában, ekképp olyan betegségekben játszanak szerepet, mint a Parkinson - kór vagy az agyi eredetű bénulás.
Agy darabok
Kérgi központok a nagyagy medialis felszínén
LÁsd még: [agyfélteke]?