A Paget-kór (amely nincs kapcsolatban az emlő Paget kórjával) olyan betegség, amelyben több csont fokozatosan megvastagszik. Ez többnyire a medence, az alsó végtagok és a koponya csontjaira jellemző. A beteg csontjaiban kórosan gyors felszívódás és újraképződés figyelhető meg, ám az újonnan létrejövő csontanyag szerkezete rendellenes és törékeny. Ez az idült, lassan súlyosbodó betegség főleg az idősebbek körében fordul elő. Megesik, hogy csak a test egy-két részén lesz rendellenes a csont, de olyan esetek is vannak, amikor test szerte károsodik a csontanyag. A betegség oka ismeretlen, bár az újabb kutatások során felmerült örökletességének és vírusos eredetének gyanúja. Különösen Európában, Ausztráliában és Új-Zélandon fordul elő.
E csontbetegség gyakran nem jár panaszokkal, így általában más irányú vizsgálat vagy röntgenezés során fedezik fel. Előrehaladott állapotban megvastagszik a koponya, módosul a gerincoszlop görbülete, hordó alakú lesz a mellkas, s meghajlanak és fájdalmassá válnak a lábak. A koponya érintettsége esetén megnagyobbodik a fej, s ha a csontnövekedés károsítja az agyidegeket, halláscsökkenés és vakság következhet be.
Amikor az ágyéki csigolyák vastagszanak meg, az ülőideg révén fájdalom érezhető a lábakban. A Paget-kóros csontok könnyebben törnek el, mint az egészségesek. Néha az is előfordul, hogy a megtámadott csont szövete elrákosodik.
A betegség diagnosztizálását röntgenezés és izotópos vizsgálat könnyíti meg, mert feltárják a csont sűrűségének változását és megvastagodását. A vérvizsgálat során rendesnek bizonyul a savó kalciumtartalma, ám a csontra jellemző alkalikus foszfatáz enzim mennyisége nagyobb a kelleténél. Ha kezelésre van szükség, gyulladás gátló készítményeket (aszpirint és ibuprofent) adnak a fájdalom csillapítása végett. Tartós panaszok esetén a csontveszteséget csökkentő és fájdalmat enyhítő kalcitonin hormon is beválhat. Ha a csípőízület nagymértékben károsodik, csípőprotézis beültetése válhat szükségessé.
