Már 2264 szócikk közül válogathatsz.

A Patikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gyógyszerészeti- és orvosi tudástár. Legyél Te is a Patikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Szponzorált linkek


Rengetegen küzdenek alvászavarral. Két fajtája különböztethető meg, vagy elaludni nem tudnak, vagy hajnaltájban felébrednek és már nem tudnak visszaaludni.

 

Teendők:

Mielőtt gyógyszerhez nyúlnánk, azonban mindenképpen érdemes végiggondolni, hogy az esti lefekvésnek megadjuk-e a módját, és mindent megteszünk-e a békés nyugovóra térés érdekében. A legnehezebb ilyenkor az aggasztó gondolatok elűzése, de kellő önfegyelemmel ez is elérhető, hiszen ilyenkor úgysem tehetünk semmit.

Érdemes valamilyen nyugattó hatású rituálét kialakítani, ami kellemes álmosságérzetet válthat ki.

 

Ha az önkezelési technikák nem segítenek, akkor forduljunk orvoshoz, de lehetőleg szakemberhez, vagyis keressünk fel egy alváslabort, ahol pontosan kideríthető, hogy mi áll az alvászavar hátterében.

 

Az alvászavar kezelése:

Ha mégis indokolttá válik a gyógyszeres terápia, akkor azt mindenképpen orvosi felügyelet mellett alkalmazzuk és törekedjünk arra, hogy minél rövidebb időn belül elhagyhassuk szedésüket.
Azért is célszerű orvosi javaslatra, illetve felügyelet mellett szedni ilyen szereket, mert a nem megfelelő adagolás vagy a rosszul kiválasztott szer nem kívánt mellékhatása elkerülhető.

 

Mellékhatások:

A rosszul kiválasztott, illetve beállított szerek mellékhatása lehet a felébredés utáni bágyadtság, másnapossághoz hasonló érzés, szédülés, szájszárazság és idősebbeknél a zavartság.

 

Altatók hatástani csoportjai:

A leggyakoribb, ma használatos szerek a benzodiazepinek, két kategóriába, rövid és hosszú hatású csoportba sorolhatók. Logikusan, az előbbieket az elalvást segítendő szedik, utóbbiakat inkább a hajnali ébredés kivédésére, így helyes adagolás híján hatásuk túlnyúlhat másnapra.

Ötven éves kor fölött a szedés további buktatója, hogy a korral lassult anyagcsere nyomán az altatók, nyugtatók hatóanyagai tovább vannak jelen a szervezetben. Így még másnap is hatnak, feleslegesen álmosítanak, bágyasztanak, és ezáltal veszélyhelyzeteket teremtethetnek.

 

A vény nélkül kapható szerek általában antihisztaminokat tartalmaznak, amik szintén tovább hatnak, mint kellene.


A felnőtteknek használatos altatók nem alkalmasak a gyermekek alvászavarainak a kezelésére. Kisebb gyermekeknek, ha éjszakánként rendszeresen felébred, allergiaellenes szerek, nagyobbaknak esetleg nyugtatók adhatók – de csak szigorúan orvosi javaslatra.

 

Hozzászokás:
Az altatók a hozzászokás veszélye miatt csak átmenetileg adhatók, elhagyásuk pedig fokozatosan történhet. Hirtelen elhagyásukat még több hétig nyugtalan alvás, gyakori korai felriadás kíséri.

 

Veszélyeik:

Amíg az altató hatása teljesen el nem múlik, nem tanácsos alkoholt fogyasztani, vezetni, állványon vagy veszélyes géppel dolgozni.


A szócikkhez társított címkék:
altató , alvászavar , antihisztamin , benzodiazepin

A szócikk alá tartozó bejegyzések:

Hirdetés







Médiapédia Netpédia Biciklopédia Jógapédia Szépségpédia Mammutmail Webfazék
marketing és média tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár jóga gyakorlatok, tudástár szépség, divat, smink

nagy fájlok küldése

online receptek

A Patikapédián olvasható cikkek orvos moderátor jóváhagyása után jelennek meg,
de nem helyettesítik az orvosával, gyógyszerészével történő személyes konzultációt!