Gégetükrözéskor e szerv belsejét vizsgálják át. Az a legegyszerűbb módja, hogy egy apró tükröt illesztenek a szájpad hátsó részéhez, s a tükör lapját lefelé, a gége irányába fordítják. Ez az eljárás azonban csődöt mond azoknál, akiknél a száj hátsó részének ingerlődésekor torokzáró reflex lép működésbe.
A másik lehetőség a közvetlen gégetükrözés, amikor is mint a közvetlen szó utal rá, közelről tekintik meg a gégét. Ilyenkor általában érzéstelenítést követően végzik a vizsgálatot az említett reflex miatt. A gégetükröt a szájon át dugják a gégéig, s a hangszalagok és a gége más finom részeinek megszemléléséhez kis nagyítású mikroszkópot is csatlakoztathatnak hozzá. E beavatkozás során szövetmintavételre is lehetőség kínálkozik. A gége vizsgálatára egyéb eszközök is az orvos rendelkezésére állnak. Az orrgarat-tükröt az orron át dugják a garatig, hogy megfigyeljék rajta a hangszalagoknak a beszéd alatti mozgását. Ilyenkor a torokzáró reflex nem következik be (de egyébként sem zavarja a vizsgálatot). E tükörről azonban nem olyan éles a kép, mint amikor közvetlenül a gégéig hatol a műszer. Végül egy merev eszközzel, a torok hátsó részéhez illesztett úgynevezett kilencvenfokos teleszkóppal is megtekinthetők a hangszalagok, amelyek tisztán, nagyítva láthatók. A készülékekhez csatlakoztatott fényképezőgéppel megörökíthetők a fontosnak minősülő elváltozások.