Az illóolajos növények használata és az illóolajok előállítása nagy múltra tekint vissza. Az illóolajos növényeket már az ókori kultúrákban (Kína, India, Egyiptom, Perzsia stb.) is használták főképp testápolásra és gyógyításra, de vallási szertartások meghatározó részét is képezték (például papi beavatás vagy az uralkodók felkenése), ezenkívül szerelmi csábításokra, vagy a halottak bebalzsamozására is alkalmazták.
Ásatások révén ma már azt is tudjuk, hogy az illóolajos növényekből kb. 5 ezer évvel ezelőtt illóolaj jellegű anyagot állítottak elő, valamint parfümöt is készítettek.
Az illatos olajok az ókori görög és római birodalomba az Arab félszigetről kerültek, oda pedig a föníciai kereskedők révén Keletről.
A középkori Európában először Spanyolországban, majd Franciaországban használták az illóolajokat, melyek ismertsége gyorsan elterjedt egész Európában. Eleinte a kolostorokban volt igen meghatározó szerepük a fűszer- és gyógynövényeknek, valamint a belőlük nyert olajoknak, majd igen széles körben ismerté váltak. A vegy- és gyógyszeripar fejlődésével fokozatosan háttérbe szorultak, de a 20. század táján ismét felismerték e növények és illóolajok hasznosságát és fontosságát.
navigációváltozásokszabályokközösségPatikapédia |
Témakörök: tünetekvizsgálatoklaborbetegségekszakkifejezésekgyógyszerekszemélyekszervezetekalternatív gyógymódokhomeopátiaegyéborvosi tévhitekaromaterápia
Már 2260 szócikk közül válogathatsz.
A Patikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gyógyszerészeti- és orvosi tudástár. Legyél Te is a Patikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés |
|