A prosztatarák kezdeti tünetei általában hasonlítanak a prosztata megnagyobbodás okozta panaszokhoz, ezért [vizelési nehézség]? esetén tanácsos haladéktalanul orvoshoz fordulni. A további, időnként kizárólagosan jelentkező tünetek a véres vizelet, [derék]?táji fájdalom és megmagyarázhatatlan fogyás.
A prosztatarák a magyar férfiak 10%-át érinti, de a 45. életév előtt ritka. A 45 évnél idősebb férfiaknál viszont ajánlatos az évenkénti [szűrővizsgálat]?.
Kórisme:
A prosztatarák felderítésére alkalmazott diagnosztikus eljárások lényegében megegyeznek a prosztata megnagyobbodás esetében alkalmazottakkal. Többféle vérvizsgálatot végeznek, köztük a prosztata specifikus antigén (a prosztata által termelt enzim) szintjének mérését ([PSA-teszt]?, I.ott). Rákra utal az, ha az enzim nagy mennyiségben mutatható ki. A diagnózis megerősítéséhez szövettani vizsgálatra (biopszia) is szükség van.
Idős férfiak kisméretű, lassan terjedő, nagy agresszív rákja esetén, amennyiben az nem befolyásolja az életkilátásokat, a beteg az orvossal egyeztetve úgy határozhat, hogy rendszeres ellenőrzésre jár, de nem vállalja a megterhelő [műtét]?et. Ezekben az esetekben csak akkor kerül sor a műtétre, ha a beteg állapota romlani kezd.
Kezelés:
Amennyiben kezelésre van szükség, mérlegelni kell, hogy a rák mennyire előrehaladott. Ennek függvényében szóba jön a műtét, a sugárkezelés, a kemoterápia és a [tesztoszteronszint-csökkentő hormonkezelés]?.
Kilátások:
A prosztatarákos férfiak 90%-a legalább 5 évig él a diagnózis felállítását követően. Mivel a prosztatarákban szenvedő betegek többsége idős, nagy a valószínűsége, hogy a halálukat valamilyen más [betegség]? okozza.