A vizelet vízből és vízben oldott anyagokból áll. A szűrés során keletkezett úgynevezett primer vizelet mintegy 60-70 százaléka 
visszaszívódik a [véráram]?ba, a maradék felesleges [anyagcseretermék]? pedig a vizeletbe kerül. A naponta ürített vizelet mennyisége a folyadékbevitel mértékétől függ.
A vizelet szaga nagyobb koncentráció esetén erősebbé válik. Nők esetében a vizelet szaga a menstruációs ciklus időszakai szerint is változhat. Bizonyos ételek, például spárga fogyasztása után, illetve [bakteriális húgyúti fertőzés]? következtében erős, kellemetlen szagú vizelet ürül.
A vizelet színe az elfogyasztott víz mennyiségétől függően változik, az egész halvány szalmasárgától a sötét narancssárgáig. A vizelet lehet:
- zavaros, amennyiben [húgyúti fertőzés]? van jelen
- sárgásbarna a bilirubin nevű festékenyagtól ([má]?j betegsége)
- rózsaszín, ha vér van benne (vesebetegségek kapcsán)
- piros, ha céklát fogyasztottunk
- narancssárga olyan esetben, ha [rifampicin]? nevű antibiotikumot szedtünk
- zöld, ha valaki egy vizsgálat céljából például fluoreszcein tartalmú injekciót kap ([szemrendellenesség]? kivizsgálására), ami a vizeletet sárgászöldre színezi addig, amíg a festékanyag ki nem ürül
- világossárga olyanoknál, akik B2-vitamint (riboflavint) tartalmazó étrend-kiegészítőt fogyasztottak.
A vizeletkiválasztó és -elvezető rendszert érintő rendellenességek nem tartoznak a ritka kórképek közé.
A nők fele például élete során legalább egyszer szenved [hólyaghurut]?ban. Egy másik gyakori panasz a húgykövesség, azaz kristályosodott anyagcseretermékek megjelenése a vesében vagy a hólyagban. Súlyosabb betegségek, például a cukorbetegség vagy rákos megbetegedések is megtámadhatják ezeket a szerveket.
Tünetek:
- a vizelés gyakoriságának és a vizelet színének megváltozásai
- vizelettartás zavarai (inkontinencia)
- vizelet-visszamaradás (retenció)
- húgycsőszűkület
- vizeletürítéskor jelentkező fájdalom
- hasüregben és a hát alsó részén érzett fájdalom