A vizeletet a vese választja ki. A vese a felelős az anyagcsere bomlástermékeinek ([karbamid]?, kreatinin, húgysav) eltávolításáért, bizonyos gyógyszerek és mérgező anyagok kiválasztásáért.
A vizelet színét, szagát valamint ízét már az ókorban is vizsgálták betegeknél.
A vizelet vizsgálatához a helyes vizeletvétel elengedhetetlen. Úgynevezett „középsugarú” vizeletet kell venni, és nem szükséges az első reggeli vizelet. Ez azt jelenti, hogy mosakodás után csak a vizeletsugár középső része kerüljön a mintavételi edénybe.
Ezután a minta tesztcsíkkal illetve kémiai anyagokkal vizsgálható. A vizeletüledék centrifugálással különíthető el, melyben a különböző sejteket lehet megfigyelni.
A vizelet színe legtöbbször szalmasárga, víztiszta, csökkent folyadékbevitelnél koncentráltabb, sötétebb színű lehet. Ha zavaros vér vagy gennysejtek jelenlétére utal.
A vizelet fajsúlya 1001 és 1035 között változik egészséges veseműködés esetén, annak koncentráló és hígító képessége befolyásolja.
Mi lehet a vizeletben?
Fehérje (protein): a normál vizeletben csak minimális mennyiségben fordulhat elő. A mennyisége megnő gyulladásos vagy immunbetegség esetén. 24 órás gyűjtött vizeletből határozható meg a fehérje ürítés pontos mennyisége.
Genny: a vizeletben előforduló fehérvérsejtek, melyek húgyúti fertőzésnél, húgyúti- és veseköveknél, daganatoknál, gyógyszer vagy mérgezés okozta vesekárosodásnál jelennek meg. Számuk pontosan centrifugálás után határozható meg mikroszkópos vizsgálattal.
Cukor: nem fordul elő fiziológiás esetben, cukorbetegség vagy vesebetegség esetén jelenhet meg.
Aceton: ugyancsak nem fordul elő normális esetben, éhezéskor, szomjazáskor cukorbetegségben jelenik meg.
Epefesték (urobilinogén): friss vizeletben előfordulhat, a máj gyulladásos betegségeiben jellemző.
Vér: normális esetben nem fordul elő, ha gyorsteszttel vizsgáljuk. Mikroszkópos üledékvizsgálatkor látóterenként 1-2 ép vörösvértest nem jelez kórfolyamatot.
A vizeletüledék vizsgálata centrifugálás után mikroszkóp segítségével történik.
A tárgylemezre cseppentett vizeletből meghatározható az előforduló sejtek száma. Vörösvértestek vérvizelésnél fordulnak elő, melynek oka húgyúti- vagy vesegyulladás, kőképződés, tumor, immunológiai megbetegedés lehet.
Fehérvérsejtek akkor jelennek meg a vizeletben, ha húgyúti fertőzés, kőképződés, daganat áll a háttérben.
Kristályok: kálcium-oxalát, mely nem kóros, jelenléte a táplálékfelvételtől függ. Húgysav kristályok köszvényben jelenhetnek meg.
Cylinder: veseállományból származó a vesecsövecskék lenyomata.
Baktérium: pálcika vagy ovális alakú baktériumok, melyek mikrobiológiai vizsgálattal azonosíthatók, számuk millió/ml esetén kóros, ekkor antibiotikum adása szükséges.