latin: leukocyta (leukocita), rövidítése: FVS, angol: WBC (white blood cell)
A fehérvérsejtek nagyon fontos szerepet töltenek be a testidegen anyagokkal - kórokozókkal - szembeni védekezésben. Egészséges ember vérének mintegy egy százalékát teszik ki. Olyan vérsejtek, amelyek nem tartalmaznak [hemoglobint]?, erre utal az elnevezése is. Nagyon sokfélék, valamennyi fehérvérsejtre jellemző, hogy van sejtmagjuk, önálló mozgásra képesek, plazmájuk színtelen. A kórokozókon kívül a felesleges sejttörmelékeket, az anyagcsere-folyamatok során keletkező káros anyagokat távolítják el a szervezetből. A [csontvelő]?ben és a [nyirokcsomó]?kban keletkező fehérvérsejtek nem csak a vérben, hanem a test nyirokrendszerében, szöveteiben is megtalálhatóak. A lép és a csecsemőmirigy készíti fel a fehérvérsejteket a későbbi feladataikra.
Alapvetően két nagy csoportba sorolhatók attól függően, hogy a sejtplazmában vannak e szemcsék.
- A plazmájukban szemcséket tartalmazók neve granulocita, három fajtájuk ismert a festődésük szerint: neutrofil, bazofil és eozinofil.
- A szemcséket nem tartalmazó fehérvérsejteket neve [agranulocita]?, ebbe a csoportba tartoznak a nyiroksejtek limfociták, az egymagvú fehérvérsejtek [monociták]? és az óriás falósejtek ([makrofág]?ok).
A betegségek diagnosztizálásában igen fontos a fehérvérsejtek arányát kifejező kvalitatív vérkép, mert egyes betegségek esetén a különböző típusú fehérvérsejtek aránya jellegzetesen megváltozik, amely alapján jól azonosítható a betegség.