Már 2265 szócikk közül válogathatsz.

A Patikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gyógyszerészeti- és orvosi tudástár. Legyél Te is a Patikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Szponzorált linkek


 

A vörösvérsejteket más néven vörösvértestnek (vvt) is nevezzük, mivel csupán sejthártyából és setplazmából épülnek fel, sejtmagot nem tartalmaznak.

 

Vörösvérsejt

A vörösvérsejtek a vér legnagyobb számban keringő sejtjei, amelyek olyan bőségesen képződnek a vörös csontvelőben, hogy az mindent felülmúl a testben. Nagyon specializált sejtek, amelyeknek az a feladatuk, hogy oxigént szállítsanak a szövetekhez, s a szén-dioxid egy részét eltávolítsák belőlük. Ez teszi lehetővé, hogy a test működéséhez szükséges anyagcserefolyamatok zavartalanul végbemenjenek.
 

A vörösvérsejtek a csontvelői [őssejt]?ek gyors osztódásával jönnek létre. Az érőfélben levő vörösvérsejtben hemoglobin nevű vörös pigment halmozódik fel, amelynek az a különleges tulajdonsága, hogy oxigén megkötésére és felszabadítására képes. A teljesen érett vörösvérsejt elveszti a sejtmagját, s hemoglobinnal telve megjelenik a vérkeringésben. Az alakja olyan, mint egy mindkét oldalán homorú korong, amelynek köszönhetően olyan alakváltozásra képes, hogy át tud nyomulni a hajszálerek szűk keresztmetszetén is. A vörösvérsejtek a lépben tárolódnak, amelyből szükség esetén a véráramba kerülnek. Vészhelyzetben, például vérzéskor, ez be is következik. A százhúsz napos átlagos élettartamuk végén az alakjuk torzul, s ilyenkor a lép lebontja őket.

 

A vörösvérsejtek száma szinte állandó, mert e sejtek képződése és lebomlása egyensúlyban van. A rendes vörösvérsejtszám négy - és hatmillió közötti köbmilliméterenként, míg a hemoglobin mennyisége száz milliméterenként 14 és 18 gramm közötti egészséges emberekben.

 

A vörösvérsejtek számának megcsappanása vérszegénységhez vezet. Ennek sok oka közül megemlítjük a vörös csontvelő betegségeit, a vörösvérsejtek képződését befolyásoló vitamin- és ásványianyag-hiányt, a vörösvérsejtek fokozott lebomlásával járó betegségeket, valamint a vérzést.

 

A vérszegénység leggyakoribb oka a [vashiány]?. A vas a hemoglobinmolekulának azon központi része, amely az oxigént megköti. Ez az elem az ételekkel jut a testbe, különösen a húsokkal, amelyek nagy mennyiségben tartalmazzák.

 

A sarlósejtes vérszegénység a hemoglobin fehérjerészének örökletes hibája miatt alakul ki. E betegségben a nevének megfelelően sarló alakúak lesznek a vörösvérsejtek. A sarlósejtes vérszegénység azonban nemcsak vérszegénységgel jár, hanem elzáródhatnak a kis vérerek is, s ez súlyos, fájdalmas szövődményekkel társul.


A szócikkhez társított címkék:
hemoglobin , vérszegénység
Hirdetés







Médiapédia Netpédia Biciklopédia Jógapédia Szépségpédia Mammutmail Webfazék
marketing és média tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár jóga gyakorlatok, tudástár szépség, divat, smink

nagy fájlok küldése

online receptek

A Patikapédián olvasható cikkek orvos moderátor jóváhagyása után jelennek meg,
de nem helyettesítik az orvosával, gyógyszerészével történő személyes konzultációt!