Szívtáji szorító fájdalom
Az orvosok angina pektorisznak nevezik ezt az állapotot, amelyet az okoz, hogy a szív kevés oxigénhez jut a koszorúverőerek elmeszesedése miatt. Rendszerint testmozgás váltja ki. Súlyos érelmeszesedés esetén nyugalmi állapotban is fájdalmat érez a beteg, ezért ilyenkor már nem stabil anginának nevezik a panaszt. A fájdalom elsősorban a mellkason támad, de a nyak, a lapockák közötti terület és a [kar]?ok is fájhatnak.
A súlyos állapotú betegek szinte megsemmisítőnek érzik a fájdalmat, amelyhez egyidejűleg hidegérzés és [verejték]?ezés, szorongás és nehézkes légzés társulhat.
Az angina pektoriszt [elektrokardiográfia]? mutatja ki, amely a fájdalom alatt bizonyos változásokat tár fel a [szívműködés]?ben. Ha a beteg éppen nem érez fájdalmat, akkor egy kicsit megtornáztatják, mert a testmozgás előidézi az elektrokardiogramon észlelhető változásokat. Ér[röntgen]?ezés és a koszorúerek véráramlásának vizsgálata is segíti a kórismézést.
A szívtáji szorító fájdalmat értágító gyógyszerekkel kezelik, amelyek javítják a véráramlást a szívhez haladó erekben. Közéjük tartozik a nitroglicerint tartalmazó tabletta, amelyet a nyelv alá kell helyezni (ez rendszerint néhány másodperc alatt csillapítja a fájdalmat, s ezzel igazolja, hogy a betegnek angina pektorisza van).
Nitrátok is adhatók tablettában és tapaszban, miként a béta-blokkolók és a kálciumcsatornát gátló szerek is hatásosak. A súlyos eseten ballonkatéterezéssel vagy áthidaló érműtéttel igyekszenek javítani.
Ha a szívtáji szorító fájdalom reagál a gyógyszerekre, a páciens otthon is kezelhető. Amikor ellenben a gyógyszerek nem szüntetik meg a fájdalmat, amely nyugalmi állapozótban is kínozza a beteget, kórházi kezelés válhat szükségessé, mert ez szívinfarktus jele is lehet.