Az AB0 vércsoport tulajdonságot a vörösvértestek sejtmembránjának felszíni markerei hordozzák.
A-val és B-vel jelölt két típusa ismert, ezek kombinációjából négyféle vércsoport jöhet létre. Az A vércsoportnál a vörösvértest felszíni antigénje A, vérplazmában előforduló antitest az anti-B (B ellenes). A B csoport felszíni markere a B antigén, a plazmában A ellenes antitestek vannak jelen. Az AB vércsoport vörösvértestjein A és B antigének is vannak, vérplazmájában nincs A, B antitest. A 0-s vércsoport vörösvértestjein sem A, sem B antigén nem helyezkedik el, plazmájában viszont B és A ellenes antitestek is vannak.
Landsteiner volt a vércsoport rendszer első leírója és ő fogalmazta meg azt a szabályt, hogy egészséges felnőtt ember vérplazmája soha nem tartalmazhatja azt az antitestet, amely a saját vörösvértestet kicsapja, de a plazmájában található olyan ellenanyag, amely a saját keringő vörösvértestjeire nem hat.
A nem megfelelő vércsoporttal végzett vérátömlesztés (transzfúzió) szövődményt okozhat, ezért csak AB0- és Rh-azonos vért szabad használni!