A máj daganatos betegsége rendszerint azért alakul ki, mert a test más részeiből -vastagbélből, emlőből, tüdőből, hasnyálmirigyből, gyomorból, veséből és méhből- átterjednek rá a rosszindulatú daganatsejtek. Ritkán elsődleges a betegség kialakulása, rögtön először a májban jelenik meg. A fejlett országokban körülbelül hússzor olyan gyakori az áttejedő daganatsejtek okozta májrák, mint az olyan, amely a májban alakul ki. A bélből a vénás vérrel terjed át a rosszindulatú daganat a májra, de a nyirok- és a verőerek is közreműködhetnek az áttétképződésben.
Ha a rosszindulatú daganat csak kis csomó formájában fordul elő, vagy eltávolítják, vagy közvetlenül a májra ható gyógyszerekkel kezelik. Ha máshonnan terjed át a daganat, a betegnek komolyabb kezelési stratégia kialakítása szükséges.
A májrák rendszerint a májzsugorban sznvedő betegekben alakul ki. A fejlődő országokban a májmételynek és olyan gombamérgek (aflatoxin) lenyelésének is fontos szerepe van a kifejlődésében, amelyekkel az amerikai mogyoró és a gabonaszemek szennyeződnek.