A májgyulladás rontja a máj működését. Fertőzés miatt kialakult formáját vírus vagy parazita okozza, míg a nem fertőzéses eredetnél alkohol, gyógyszerek állhatnak a háttérben valamint bizonyos vegyi anyagok, mint amilyenek az aeroszolos permetekben és a festékek hígítóiban vannak. Alkoholos májgyulladást huzamos időn át nagy mennyiségben fogyasztott szeszes italok idéznek elő. Ha idejében felfedezik, az állapot visszafordítható, míg a kezeletlen betegség májzsugorodáshoz vezet.
Májgyulladás autoimmun betegség is lehet, amikor a test védekezési rendszere tévesen saját sejteket vagy szöveteket támad, amilyen a Wilson-kór is. A legtöbb esetet azonban vírusos fertőzés okozza.
A májgyulladást olykor nehéz felismerni, de a tünetei rendszerint segítenek. A beteg fáradadékony, nincs étvágya, lázas, hányingere, hasi fájdalma és sárgasága jelentkezik (sárgára színeződik a bőre és a szemfehére). A besárgulást az váltja ki, hogy a vírus károsítja a májsejteket. A vírusos májgyulladás heveny szakasza néhány naptól több hétig tart. Bizonyos típusai (a B- és a C-vírus okozta májgyulladás) idült formába mennek át, amely évekig fennállhat. A májgyulladás A-vírusa ugyanakkor csak heveny fertőzést idéz elő.
A vírusos különböző típusai más-más módon terjednek. Az A-vírusos májgyulladás a vírussal szennyezett étellel vagy vízzel, míg a májgyulladás B- és C-vírusa a vérrel terjed, pl. nem csírátlanított fecskendővel visszérbe beadott kábítószerrel vagy közösüléssel. A májgyulladás A-vírusának lappangási ideje két-hat hét, míg a B- és C-vírus hosszabb ideig (körülbelül hat héttől hat hónapig) lappang. A páciens eleinte csak nem jól érzi magát, majd ezt hányinger, hányás és étvágytalanság követi. Ezenkívül belázasodhat, hasának fájhat a felső része, s a bőre meg a szemfehére besárgul, mert a vérében nagy mennyiségben fordul elő az ezt előidéző epefesték (bilirubin).
Néha olyan nagy számban pusztul el májsejt, hogy májelégtelenség, eszméletvesztés és halál következhet be (szerencsére ez igen ritkán fordul elő).